Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
TÁPIÓSÁP—TÁPIŐSÜLY 27 M ;nt segéd és mint üzletvezető Budapesten dolgozott Kétízben Budapesten önállósította magát. 1928-ban ped g átvette atyja tápdó- sápi üzletét. Háború alatt a 6, vártüzérezred kötelékében orosz , olasz és franc a frontokon harcolt, megsebesült. Bronz vitézségi érem és Károly os, kereszt tulajdonosa, József bátyja a háborúiban szerzett sebe ben és betegségében 1926-ban meghalt. Kupcsik Ernő. Kocsmárosok: Bartos Béla, Gzakó István, Guth Vilmosné, Hangya szöv., Natkó Mihály. Kovácsok: Kohl Gyula, Szántai Istváin, Szőke Mihály. Kőmívesek: Szabó András, Zima István. Malomtulajdonos: Lukács János. TÁPIÓSÜLY Nagyközség1. A Kariul nemzetség ősi birtoka. E nemzetség sarja: Uza fia Ferenc, aki 1263—64-ben e tájon, Tápióságon és Tápiószecsőn volt birtokos. Alkalmasint ennek unokája volt Etele (1329—1338) a Siilyi Etele-család névadója. 1426—1472-ben Sewl és Sywl alakban fordul elő az oklevelekben. 1465- ben Külső-Szolnok vármegyéhez számították. A XV. század második felében a Borsvai és az Etele-családok voltak itt birtokosok. Az előbbi családból származott Siilyi Bor svai Benedek, 1487—89-ben a vármegye alispánja és követe. 1484-ben a Nayylucsei-család nyert adományt a Kerekeyyházi család itteni birtokaira, mely család magvaszakadtéval Nagylucsei Orbán egri püspök kiváltotta a Dávidháziaktól, akiknél zálogban voltak s Mátyás királytól adományt eszközölt ki reájuk. Mátyás király azonban utóbb elvette tőlük s csak 1490-ben szerezték vissza itteni birtokaikat Corvin Jánostól. A róni. kath. templom 1448-ban épült, a török hódoltság alatt elpusztult s egyedül a tornya maradt fönn. Ehhez épült azután 1696-ban a jelenlegi templom. 1691-ben egynegyed portát, 1695-ben két egész portát vetettek ki a helységre, mely ekkor a Bős nyákoké volt. 1715-ben 30. 1720-ban 46 adóköteles háztartást vettek fel az összeírásba. Az 1754-ben Bajáky özvegye volt a helység egyik birtokosa. 1770- ben az úrbéri rendezés alkalmával a Sőtér-család és a Bosnyák-család révén, a gróf Koháryak voltak a birtokosai. A gróf Koháryak itteni birtokai a gróf Esterházy-családra szállottak és tőlük Kovásznál Kovács Zsigmond vette zálogba. 1848-ig Kovács Ferenc cs. kir. őrnagy volt a helység földesura. A tag- osztály s a legelőelkülönítés 1863-ban történt. 1869-ben nagy tűzvész pusztított a helységben. A római kath. egyháznak értékes szentedényei voltak, melyeket a Sőtér-család adományozott az egyháznak. E szentedényeket 1876-ban elrabolták, azóta nem kerültek meg többé. — A község az újszász—rákosi vasútvonal mentén fekszik. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2500 lélek, színmagyar. R. kath.: 2382, ref.: 10, ág. ev.: 9, g. kath.: 1, g. kel.: 5, izr.: 78, egyéb: 5. Házak számai 400. Területe: 2940 kh., melyből a községé: 131 kh. Szántó: 2022, rét: 145, legelő: 40, erdő: 46, szőlő: 402, kert: 139, terméketlen: 146 kh. Termények: búza, rozs, átlagtermés 6—7 q, árpa, zab 4 q. Vas. áll.: Tápiósüly—Táipiósáp. Az állomáson kocsik vannak és autóbuszjárat Kákáig. Szállás: özv. Péter József né vendéglőjében. Posta és Tel.: helyben. Táv. és Cső.: Tápiósáp. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. kamr., Iparfü., Keresk. kamr., OTL: Bpest. Főszb., Vál. kér., Pü. bizt., Pü. szak.: Gyömrő. Járásb., Tkv., Adóh.: Monor. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság Tel.: Tápiósáp 13. Vezető jegyző: Losonczy Lajos. Közs. tisztviselők: Eper József. Iskoláit Panosován végezte. 1921 óta Tápiósüly ön iköziigazgaitási szolgálatiban van. Levente oktató. Háború alatt orosz szerb és olasz frontokon harcolt, háború után 1921- g a .Nemzeti Hadseregben szolgált m ni őrmester szerelt le Anitái bátyja 1915-ben orosz fronton eltűnt, sógora, Nagy Anitái, hősí halált halt. Kár ősi Béla. Közs. bíró: Nagy Illés. 1890—1904-ig saját és atyja birtokán gazdálkodott azóta teljesen önálló gazdálkodó. Birtokát szorgalmával 160 kh. földre szapo-
