Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
TÁPIÓSÁP 25 világ’ kezdetén is lakott hely, mert az 1562—63. évi budai szandzsák hűbér- defterében faluként felemlítik; de ezután puszta lett. E két pusztának 1848 ig a báró Prónay-család volt a földesura. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint; 3220 lélek, színmagyar. R. katli.: 3169, ref.: 5, ág. ev.: 10, izr.: 35, egyéb: 1. Házak száma: 500. Területe: 5299 kli., melyből a községé: 101 kli. Szántó: 3820, rét: 424, legelő: 421, erdő: 159, szőlő: 317, nádas: 8, terméketlen: 151. Erdőbirtok: kisbirtokosok tulajdonában, akác. Termények: búza, rozs, árpa, zab, átlagtermés kh.-ként: 8—10 q. Gyümölcsök. Vas. áll.: Tápiósüly—Tápiósáp (3 km.). Posta, Táv. és Tel., Cső.: helyben. Törvsz., Pü. ig., Keresk kamr., Iparfü., Mezőg. kamr., OTL: Budapest. Főszb., Vál. kér., Pü. bizt, Pü. szak.: Gyömrő. Járásb., Tkv., Adóh.: Monor. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Közs. elöljáróság Tel.: 3. Vezető jegyző: Lilik István főjző. Érettségit a váci piarista gimnáziumban tett, 'jegyzői tani oly am ot Nagybecskereken végzett, Mendén jegyzőgyakorniok, 1911— 20-ig Táp lóbicskén segéd jegyző volt. 1920 óta Tápióisáp vezetőjegyzője. Háború alatt 1915—16-ig katonai szolgálatot teljesített. Adóügyi jegyző: Pálffy Károly. Érettségit Sz ékel ykereszt űröm tett, a közig, tanfolyamét Debrecenben végezte. Közig, pályáját 1914-ben Abrudfalván kezdte meg. 1919—20-ig Dányon, 1920—21-ig Kákán kisegítő volt, 1921-ben Tápiósápon adóügyi jegyzőnek választották meg. Háború alatt orosz, szerb és olasz frontokon harcolt, megsebesült, Öccse 1916-ban orosz 'harctéren 'hősi halált halt. Közs. irodatiszt: Dulcz István. Giimmáz um 7 osztályának elvégzése után 1925-ben közs. irodát isztnek választották meg, 1929 óta a Hangya Szöv. ügyv. könyvelője. Közs. bíró: Jandó Gergely. Törvénybíró: Seprős József. Pénztáros: Jandó István. Közgyám: Better József. Magyar államvasutak Állomásfőnök: Csutor Aladár főintéző. M. kir. posta Postamester: Kováts Antalné sz. Katona Berta. Pribócon 16 éven át, Lőirincen 3 éven át postamesternő volt. 1922 óta a tápiósápi postahivatal vezetője. Férje Pr bócon, Lő- rincen és Bpesten a kincstár szolgálatában állott. T'Uróicmegyéiből a csehek hazafias magatartása miatt kiutasították. Férje 1915- ben orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban megszökött. Unokaöccse: Jakab Ernő tart. zászlós orosz fronton ihősi halált halt. M. kir. csendőrség örsparancsnok: Fodor Ferenc thtts. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. egyházközség. Plébános: Joó Antal. R. kath. elemi iskola. Ig. tanító: Kajdy Béla. Középiskoláit Tapolcán, a tanítóképzőt 1895-ben Esztergomban végezte. Pedagógiai pályáját mint kántortanító Alsódörgicsén kezdte meg, ahol 4 és fél évet tanított, 3 és egynegyed éven át Bálátonlellén, 6 éven áí Egerakacis'on tanított. Táp ősülyre 1909-ben került mint róm, kath. tanító, ahol 1924 óta a róm, kath. népiskola és gazd _ továbbképző iskola igazgatója. Szőlészeti, gyümölcsészeiti, pincemesteri, szövetkezeti, tejkezelési és tanító-továbbképző és konybakertészeti szaktanfolyamokat végzett. Gusztáv fia háború alatt olasz fronton harcolt megsebesült. Ve- je; is resztvettek a háborúban. Kántortanító: Kelecsényi Ernő. Középiskoláit Ny'trán, a tanítóképzőt Eszter'gomban és Győrben végezte. Pedagógia- pályáját 1903-ban Szentmihályon kezdte meg, 1906 óta pedig Tápiósiilyön róm, kath. kán- tortanító. Iismátlőiskola előadója, a Hangya Szöv alapi tótag ja és 2 éven át ügyvezetője volt/Háború alatt montenegrói fronton harcolt megsebesült. Mint népi. hadnagy szerelt le. Sign. Laud, és Károly os *k. tulajdonosa Kommiün alatt ellenforradalmi gatartásáért forradalmi törvényszék ele állították. Tanítók: Horváth János, Kiss Károly, Lovicska Ferenc.
