Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

CEGLÉD 269 özv. Hajnal Istvánná, állampénz­tári igazgató özvegye. Páva u. 10. Férje Tornán 1857-ben született, iskoláit Rozsnyón, a gimnáziumot Iglón végezte. Egy évi gyaikornokosikod ás után 1876-ban állam- számviteli tanfolyamot végzett. Működését Királyhe 1 mecen kezdte, majd Homonna, Alsó- dabas, Ungvár és végül 1900-tól Ceglédre helyezték át s fokozatos előlépés után előbb megbízott h.vatalf önök. majd állampénztári igazgatóinak léptették' elő. Negyven évi szol- i gálát után 1925-ben vonult nyugalomba, 1926- bam halt meg. Leánya, Anna, tanítónői Mar­git óvónő, ve je ál lami taní t ó. Horváth Ferenc ny. MÁI" főmoz- clonyvezető. Könyök u. 14. Kaposváron született 1867-ben, négy pol­gárit ugyanott végzett, A technológia három féléves esti tanfolyamának gépészeti szakát elvégezve a MÁV szolgálatába lépett 1890- ben. Első állomáshelye Zsolna volt, ahol mint gyakornok működött, 1891-ben moz­donyvezetői minőségben véglegesítettéik, 1892- ben Bpestre, majd 1895-ben Ceglédre helyez­ték át. Főmozdonyvezetőnek 1908-an léptet­ték elő, nyugalomba 39 évi működés után 1918-ban vonult, A Kossuth-kormány alatt, 1908-ban, háromhómapos tanulmányútra küld­ték Franciaországba, A helyi Széchenyi Kör igazg. tagja, az Orsz. Mozdonyvez. Szöv, volt alelnöke, a Magy. Munkás és Rolklkant Se­gély Egylet 87 fiókpénztára alapító tagja és egykori elnöke, Hovéin Sándor, ny. m. kir. vámőr tiszthelyettes, Fürdőszél 1. Kisszálláson 1879-ben született, iskoláit u. ott végezte. A m. kir, vámőrséig szolgálatába 1921-ben lépett s a tanfolyam elvégzése után —a cseh határon — legutóbb — mint h. pa­rancsnok — hat évig teljesített szolgálatot. 35 évi szolgálat után 1927-ben vonult nyu­galomba, Katonai szolgálatra 1900-ban vo­nult be, a háborúban szerb és orosz harctéren küzdött, 16 havi frontszolgálat után súlyosan megsebesült s Szabadkára helyőrségi szolgá- • latra osztották be. A Nemzeti Hadsereg kö­telékéből — mint tiszthelyettes — lépett át a vámőrséghez. Kitüntetései!: nagy és kis ez., bronz v, é., Károly cs. kér., német érdem­érem a vit. ér. szalagján, seb, érem két sáv­val. Hűvös Ferenc, ny. honvéd huszár tiszthelyettes, Csokonay u. 20. Ceglé-len született 1881-ben, A katonaság ■ szolgálatába 1902-ben lépett, ahol 1904-ben tizedesnek, 1907-ben szakaszvezetőnek, 1915- ben őrmesternek s 1920-ban tiszthelyettesnék léptették elő, 26 évi szolgálat után, 1926-ban vonult nyugalomba. Jelenleg közszolgálatban áll 1926-tól — mint 'leventeoktató — 9 ezen íj minőségben két ízben részt vett az országos távlovagláson. A Testnevelési Felügyelőség munkásságáért díszoklevéllel tüntette ki. A háborúban az orosz harctéren 18 hónapig küzdött. Kitüntetései: kis ez, v. é., Károly cs. kér., háborús emlékérem és 12 éves szóig, kér. (tulajdonosa, Izsó Benő ny. MÁV főkalauz, Doh­utca 34. Helyben született 1872-ben. Iskoláit u, itt végezte, a MÁV szolgálatába 1907-ben lé­pett, Működését Bpesten kezdte, majd Ceg­léden folytatta pályáját nyugalomba vonzá­sáig. Háborúban minit hadi szolgálatos va­sutas vett részt, Jakab Pál, ny. MÁV kalauz, Nagy- kátai u. 8. Cegléden született 1868-ban. A Máv, szol­gálatába 1892-ben lépett s mint vonatkísé­rő helyben nyert beosztást. Kalauznak 1908- ban léptették elő, mely minőségben 1918-ig teljesített szolgálatot, amikor is 27 évi szol­gálat után nyugalomba vonult. Jelenleg gaz­dálkodással is foglalkozik, A vonatkísérők Országos Egyesületének, Kansznaík rendes, Széchenyi Körnek választmányi tagja, A há­ború alatt 1914—-1918-ig Bpesten teljesített katonai szolgálatot. Régi ceglédi földbirto­kos-család sarja, Jeruska József ny. tiszthelyettes, Oroszlán u. 32. Nyáregyházán 1891-ben született, iskolái elvégzése után mint uradalmi munkás dolgo­zott. Katonai szolgálatra 1912-ben vonult be, majd — mint tényleges katona — 1914-ben az orosz harctérre került, ott megbetegedett, 1917-ben újra az orosz harctérre került s az összeomlásig küzdött. A forradalom alatt a gazdasági hivatalhoz osztották be majd a Nemzeti Hadsereg megalakulása után annak kötelékébe lépett 1921-ben tiszthelyettesnek léptették elő, 1928-ban 24 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs. iker. Kapás Lászlóné ny. tanítónő, oki. polg. isk. tanárnő, Herceg u. 25. Cegléden született, tanítónőképző t Nagy­kőrösön 1902-ben végzett, polg, isik, tanári diplomát Bpesten 1912-ben .nyert. Működését Liebling községben kezdte, ahol mint ev. ta­nítónő 15 évig működött. A magyarosítás és kötelességen felüli munkásságáért több elis­merő oklevéllel tüntették ki. 1917—-1925-ig magán tanárnő volt s évente 130—140 nö­vendéket tanított 100 magántanulót v:zsgáz- tatott a polgári I—IV. osztályaiból, Kb, 23 évi szüntelen pedagógiai munkásság után vo­nult vissza. Családjának több tagja küzdötte végig a háborút. Kaposvári György ny. áll. el. isk. tanító, Népkör u. 18. Született 1868-ban Ópécskáin. Aradon vé­gezte a képzőt 1887-ben. Tanítói működését Vámosházon kezdte meg, tanított több bihar- megyei községben mint g. kath. felekezeti ta­nító. 1898-ban áll. tanítóinak nevezték ki, I

Next

/
Thumbnails
Contents