Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
268 CEGLÉD dean helyben teljesített szolgálatot. Mint kalauz vonulj nyugalomba 1919-fclrjffi? meghalt 1924-bem. A háborúban veje (küzdött, a hadi- tengerészetnál, Pólában rombolón teljesített szolgálatot. Füle László ny. MÁV főmozdony- vezető, Mérleg u. 16'b. Cegléden született 1870-ben. A Máv-nil első államáshelye Bpest ny, p. u, volt, onnan helyezték át Ceglédre, 41 évi közszolgálat ntán vonult nyugalomba, főmozdonyvezetői rangban. Családjának több tagja küzdötte végig a háborút, Fülöp Bálint ny. bírósági irodafőtiszt, Dellő u. 32. Fülesden, 1869-ben született, négy polgárit (helyben végzett, A bírósági kezelői és telekkönyvvezetői vizsga letétele után működését a kecskeméti járásbíróságnál kezdte, majd a balassagyarmati törvény széknél működött 1911-ben Ceglédre heleyztáik át irodatíszti minőségben, 1920-ban irodafőtisztnek léptették elő s 1926-ban 40 évi szolgálat után vonult nyugalomba, R, kath. Egyháztanács Iskola széki és Gazdasági Bizottsági tag. A Kath, Kör alapító tagja és számellemőre, Fülöp József ny. igazgató-tanító, Sajtó u. 9. Cegléden 1867-ben sz ületett, tanítóképp őt Kiskunfélegyházán végzett. Működését 1887- ben helyben a tanyasi iskolánál kezdte, majd községi tanító, Eger és Szegeden állami tanító volt; 1921-ben mint igazgatótanító, Szegeden nyugalomba vonult. A Ceglédi Hírmondó szerkesztője 1928-tól; Népművelési előadó, Kossuth Kör alelnöke séb. Garbóczy Kálmán ny. MÁV főmozdonyvezető, V., Fátyol u. 6. Dunaszerdahelyen (Pozsony m.) született 1879-ben Géplakatos ipart tanult, mozdony- vezetői vizsgát tett. először 1904-ben, másodszor 1908-ban, Működését Ausztriában a Karavamkon alagút építésénél kezdte, majd a Pálíify István gróf uradalmában lévő iparvasútnál dolgozott. A MÁV szolgálatába lépett 1907-ben, ahol rövid idő után mozdony- vezető, majd főmozdonyvezető lett. 1928-ban ment nyugdíjba. Háború alatt —’ műt kiküldött — katonai vonatokat vezetett. Munkásságáért az ü. v.-től elismerésben részesült. Gábor István ny. csendőrtiszthelyettes, Magyar u. 29. Helyben 1874-ben született, Iskolát is itt végezte. 1895-ben bevonult a 38. gv. ezredhez. Két és félévi szolgálat után közvetlenül a csendőrség szolgálatába lépett. A kassai tanfolyam elvégzése után Korompa Krasznok- vajda, Pálháza és Krasznahorka voltak főbb állomáshelyei. Utóbbi helyen 11 évig örs- parancsnok volt. A megszálláskor Putnokra menekült s onnan Bpestre került. Áthelyezték Csepelre. 1921-ben vonult nyugalomba, Azóta mint városi íorg, adóellenőr működik. A Kati), Kör tagja, Gajdusek József, ny. MÁV állomás- elöljáró, Szelei u. 3. Büdöskőin született 1882-ben, a gimnáziumát Szendéén és Szakolcán végezte. A Máv, szolgálatába 1899-ben lépett, előbb gyakornok volt. majd az összes szakvizsgák letétele után áLlomásifelvigyázónak nevezték ki s (Perbetére osztották be. További állomáshelyei; Nyitna jablonlka, Brassó, Tusnád-fürdő stb, voltak, 1910-ben Ceglédre helyezték át. Itt előbb leltárikezelő volt, majd a forgalomnál nyert beosztást. Állomáselőljárénak 1949- ben léptették elő, 1921-ben 20 évi szolgálat után vonult nyugalomba. 1931-ben állatbizo- mányi irodát nyitott s Ausztria. Cseh- és Olaszországgal nagy üzleti összeköttetést tart term, Gál István ny. MÁA" kalauz, Zrínyi u. 12. Helyben született 1875-ben. Négy középiskolát ugyanitt végzett a MÁV szolgálatába 1902-ben lépett, Ujzsolnán, Pozsonyban teljesített szolgálatot, 1922-ben nyugdíjba ment. Háborúban mint kiküldött vasutas Sátoraljaújhely. Kolozsvár, Újvidéken teljesített hadiszolgálatot, Családjának több tagja küzdött a háborúban egy hősi halált halt. Góór Nagy György ny. MÁV fő- kalauz, I. oszt. s. tiszt, Lakatos u. 14. Helyben született 1869-ben négy középiskolát ugyanitt végzett. A MÁV szolgálatába lépett Í896-ban. Cegléden teljesített szolgálatot, míg 1920-bam nyugalomba vonult, A Kath. Kör vál. tagja. Háború alatt mint katonai vonatvezető megfeszített szolgálatot végzett. Három f:a küzdött a háborúban, kettő mint tengerész, kik közül az egy ik hősi halált halt. másik fia haza került, a harmadik orosz fogságban volt Göbölyös Pál ny. MÁV főkalauz, Csatorna u. 4. Cegléden született 1875-ben, A vonatkísérő- személyzetnél kezdi meg szolgálatát a MÁV- rál 1903-ban. Vizsgái letétele után kalauznak majd főkalauznak nevezték ki. 1922-ben vonult nyugalomba. Békében az 1. honv. huszárezredben volt katona két évig, özv. Gyenes József né. vm. felügyelő özvegye, Kút u. 13. Férje Kecskeméten 1888-ban született, jegyzőtamfolyamot Bpestem 1912-ben végzett. Mint jegyző — megszállott területen — több éven át működött. A háborúban orosz harctéren küzdött, fogságba esett, ahol három évig volt, maláriába megbetegedett s e betegség következtében 1923-ban halt meg,
