Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
240 CEGLÉD ségletre szorítkozik. Azonban nagy a termelés a sertésből és baromfiból, melyekből kivitelre is jelentős mennyiséget hizlalnak. Közlekedésügy Az ország egyik legszebb állomásépülete nagy pályaudvarával -sejtetni engedi, hogy Cegléd vasúti gócpont. Naponta 84 vonat halad keresztül a pályaudvaron. A Budapest—szolnoki vonal már 1847 szept. 1-én menyilt; 1853-ban pedig a Cegléd—félegyházi vonalat adták át a forgalomnak. Budapestről négy fővonal (Arad, Nagyvárad, Nyíregyháza és Szeged) visz itten keresztül. A Máv. kezelésben levő Cegléd—csemői helyiérdekű vonat 30 km. távolságban a Nagykőrös felé eső szőlők érdekeltségét szolgálja. A ceglédi gazdasági vasút 32 km. hosszban Vezseny végállomással a város délkeleti részén fekvő községeket és tanyavilágát hozza szorosabb forgalmi összeköttetésbe. Cegléd életében imponálóan számottevő a vasutas társadalom, akik a lakosság 10%-át teszik ki. A nyugdíjasok száma a 600-at meghaladja, akik nagyrésze házzal bír és szőlőmíveléssel is foglalkozik. Ez a hazafias készségű társadalmi rend élénk részt vesz a város életében. Elsők közt találjuk őket minden hazafias mozgalomnál. Többféle egyesületbe tömörülve, — éiiikön az agilis állomásfőnökkel — támogatnak minden kulturális és közjóra vezető intézkedéseket. Az ország egyik legnagyobb dalkörét tartják fenn. Az ott letelepültek igen hasznos polgáraivá váltak a városnak. Kereskedelem és ipar A város kereskedelmi viszonyai fejlettek és főleg a mezőgazdasági üzemekből indul ki. A városban sok szép és kifejlett üzlet van. Elsősorban a gabona-, liszt- és borkereskedelem fejlett. A ceglédi liszt mindenütt keresett. A borüzlet évi átlagos forgalma 30—40.000 h.-literre tehető. Újabban a gyümölcskereskedelem is mindjobban előretör. A város ipara nem fejlődött ki jelentékenyebben, mivel csak a helyi szükségletek kielégítésére szorítkozott. Az iparosok az 1876-ban alakult Ipartestület kebelében tömörülnek. A főbb iparoságak közül a létszám a következő: csizmadia 75, asztalos 73, férfiszabó 72, cipész 71, kovács 50, hentes 49, borbély 47, kőmíves 40, vendéglős 38, bognár 37, női szabó 35 sütő 32, kádár 21, ács 17, lakatos 17, mészáros 12, szobafestő 12, géplakatos 10, műszerész 9, bádogos 9, szűcs 7, ács-kőmíves 7, nyomdász, esztergályos és órás 6—6, malmos 5, szíjgyártó 5. A mai iparosok létszáma 904-et tesz ki. Úgy a kereskedők, mint az iparosok helyzete az átkos^ trianoni szerződésből eredő általános gazdasági helyzet folytán válságossá vált. A világháború és a forradalom A mozgósításkor Ceglédről is egymásután indultak a felvirágozott katonavonatokat. Mikép a háborús leírásokból tudjuk, az Alföld népe derekasan megállta helyét a csatákban. A háborúba kb. 5500-an vonultak be, a hősi halottak száma: 895, a hadiözvegyeké: 240, hadiárváké: 300. A hősök emlékére Damkó József szobrászművész által készített hatalmas alkotásé Hősök szobrát, melyen a hősi halottak neve is fel van sorolva, 1927-ben leplezték le. A frontok felbomlása után hazatérő katonák által kirobbantott forradalom Cegléden is már okt. 30-án éreztette a hatását. A vasúti gócpontot képező állomáson állandóan nyüzsgött a katonaság. A forrongó katonasághoz a proletarizmus csatlakozott, az állomás épületét megrongálták, az ott összetorlódott rengeteg vagonokat teljesen kifosztották. Ekkor főképpen függetlenségi érzelmű polgárokból és szociáldemokrata vezetőkből megalakult a Nemzeti Tanács, amely valahogy vezette a város ügyeit egész a kommün kitöréséig. Ezalatt számottevő esmény nem történt, csak néhány tisztviselőt mozdítottak el állásából. A kommün itt is a rendes recipe szerint indult. Göbölyös Pál elnök, Reiner Albert és Urban Pállal megalakult a 3 tagú direktórium. A forradalmi törvényszék elnöke Horváth József és vádbiztosa egy Szabó nevű egyén lett, kiknek működése alatt nagyobb atrocitások nem fordultak elő, emberéletben kár nem esett. Cegléden székelt Vágó Béla katonai népbiztos s talán ez okozta, hogy ellenforradalmi tevékenységre nem szervezkedtek. A proletárdiktatúrának az oláh megszállás vetett véget. Az oláhok megszállása itt is a szokásos gazdasági károkkal járt, azonban emberi életáldozatot nem vont magával. Az oláhok a ceglédi huszárkaszárnyában
