Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
4 ECSER—GYÖMRŐ voszád József, Stück Sándor, Valek József. Malomtulajdonos: özv. Bögrey Ká- rolyné. Pékek: Gerzság István. 1916-'ban Kiskunjmaj sán szabadult fel. Mint segéd Kecskeméten, Szolnokon, Debrecenben, Kiskunfélegyházán, Cegléden stib. dolgozott. 1919—22-ig Kecskeméten, 1922— 24-ig Kerekegyházán, 1924—30-ig Maglódon volt önálló, 1930 óta pedig Eeseren önálló pékmester. Háború alatt orosz és román frontokon szolgált. József és Gábor testvérei is resztvettek a háborúban. Krontil Béla. Rövidárukereskedők: Bakiak Pál, Bittner József. Szobafestő és mázoló: Maszló József. Szövődé: Mettlech József. Temetkezési vállalkozók: Szlifka János, Szlifka István. Tüzelőanyagkereskedők: Garzó Gyula, Hangya Fogy. Szöv., Kozár Erzsébet, Szlifka József, Zsilinszky János. Ügynök: id. Sarkadi Sándor. Zöldségkereskedő: Woitovics Nán- dorné. GYÖMRŐ Nagyközség. Hozzátartozik: Koczán p., Töves és Ujmajor. Járási székhely. A községet 1437-ben a Maróthi-család birtokában találjuk. 1440-ben Erzsébet királyné a Tahi Botos családnak adományozta. A XV, század közepén a Gyömrei Vinczló családé volt. 1454-ben e család itteni birtokait a Györgyi Bodó család nyeri adományul. E családon kívül Harapkén Botos György is birtokos volt itt, kinek jószágait magtalan halála után1, 1458- ban, a Rozgonyiak nyerték adományul Mátyás királytól. 1476-ban az Inárcsi család is földesura volt. Az 1633-;-34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei között találjuk hét adóköteles házzal. A református egyház mar 1626—29. években fennállott. Később a község elpusztult és 1690-ben a lakatlan helységek között szerepel. Még 1695-ben sem volt benépesülve, de azután a református vallásé lakosság lassanként visszatért, mert az egyház 1698-ban már ismét fennállott, 1702-ben 60 jobbágylakosa volt. A helység pecsét- nyomója 1714-ből való. 1699-ben Kajaly András volt a helység földesura. 1727- ben gróf Stahremberg, Ráday Pál és mások voltak itt birtokosok. 1720-ban már népes helység volt és ekkor 51 adóköteles háztartást vettek fel az összeírásba. Lakosai ekkor is mind magyarok voltak. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Rostyán Imre, Dedinszky József, gróf Teleki László és Pintér Fiilöp voltak a helység földesurai, de kívülök Pongrácz Balázsnak is volt itt birtoka. A XIX. század első felében a Puky, Ráday, Szilasy, Teleki, Má- riássy és Kóczán családokat találjuk itt. Jelenleg gróf Teleki Tibornak, Kó- czán Lászlónak, Gyömrőy Aurél dr.-nak, Schulhof f Lajosnak, Tauber Ónéinak és Ofner Tivadar dr.-nak van itt nagyobb birtoka. A r. kath. templom 1770—1780 között, a reformátusoké 1808-ban épült, de ez már a harmadik templomuk. E templom falába van beillesztve a híres Canova egyik szép fehér márvány-relifje, melyet gróf Wartensleben Eszter emeltetett férje és leánya emlékének. A relíf a szomorkodó nemtőt ábrázolja. Ugyancsak a ref. egyházban több értékes és érdekes ötvösművet őriznek. Ezek: egy arannyal bélelt, arany talpas, arany szegélyű és türkizekkel kirakott kókusz-serleg, mely Teleki Mihálytól származik, egy aranyozott ezüst-tányér, melyet Árva vér Judith, Teleki Mihály özvegye ajándékozott 1700-ban az egyháznak, egy másik ilyen tányér pedig 1750-ből való és gróf Teleki László és neje adománya, egy Rí kóczi-korabeli aranyozott ezüstkehely, egy vert ezüstből készült régi fedeles kancsó és egy nagyon régi, nagybecsű, remek hímzésű úrasztali terítő. A gróf Teleki-kastély, mely jelenleg gróf Teleki Tibor tulajdona, 1840-ben épült. Gróf Teleki Sámuel építtette Pollákkal, a Nemzeti Múzeum híres építőjével. A kastélyban körülbelül 4000 kötetes könyvtár van, továbbá régi családi ereklyék, Teleki Mihály kancellár nyerge, egy kazetta, melyet Teleki Mihály XIV. Lajostól kapott, továbbá egy Rákóczi-lobogó, régi lószerszámok, fegyverek stb. 1740-ben az egész község leégett. A község jelenlegi birtokosai gróf Teleki Tibor, vitéz Horthy István és Kóczán László. 1905-ben dr. Gyömrőy Aurél földbirtokos 1000 k. hold birtokot 3000 házhelynek felparcellázott s így mint a fővároshoz közlekedésileg közel fekvő község, rohamosan fejlődik. Szép, tiszta, villannyal világított kertes házaival igen jó benyomást tesz. Jó ivóvize a vízvezetéket feleslegessé teszi. Országos vásárt március 30. és október 15-én tartanak, ha ünnepre esik, következő nap.