Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
NAGYKÖRÖS 199 Nagykőrösi Híradó. A nagykőrösi iker. földmíves és polgári párt hív. lapja. Megjelenik hetenként kétszer.. Főszerkesztő: Danóczy Antal. Felelős szerk és kiadó: V. Szűcs Sándor, Szolnoki u. 1. Belső munkatárs: Kmetykó Zoltán újságíró. Helyben 1902-ben született, -érettségit a 'helyi ref. gimnáziumban tett 1921-ben, majd a berlini iáncakadémiát végezte el 1922- ben. M nt táncmester Bpesten működött, majd -a kecskeméti színháznál szóló táncos és tánctanár. Később Miskolcon a „Reggeli Ujság"-nál dolgozott, 1927-től a helyi „Nagykőrösi iHiradó" belső munkatársa. H -rlapírói munkásságán kívül szépirodalmi tevékenys-éget is fejt iki. Novelláit az ország nagyobb lapjainál helyezi el. A Nagykőrösi Torna és Vívó Egyesület 'tagja, Duna-Tiszaközi Nagykőrösi Hírlap. A nagykőrösi gazd. és föld-b, egyesület hvatalos lapja. Megjelenik hetenként kétszer. Felelős szerk. és kiadó: Kopa László, Kecskeméti u. 1. EGYESÜLETEK Nagykőrösi Kaszinó. 1838-ban alakult meg Nagykőrösön az „Olvasó Társaság.“ Eleinte 3 évenként újra alakulva folytatta működését, 1865-ben „Városi Casino“ néven szervezkedett újra. 1888-ban tartotta a Városi Gaslnó jubileumi díszközgyűlését fényes külsőségek között. A -Casinó élén akkor Molnár Gedeon főjegyző állott. Utódja Páka Kálmán lett, aki igazgatói tisztét 1903-ig a Városi Caszinó- mak az újonnan alakult Nagykőrösi Kaszinóba történt beolvadásáig viselte. 1903-ban egyesült a Városi Casino a Polgári Körrel, ,,Nagykőrösi Kaszinó“ cim alatt. A Polgári Kör 1844-ben alakult „Közönséges Olvasó Társaság“ címmel. Az egyesült Nagykőrösi Kasz nóralk alakulásakor ‘ 214 -tagja volt. Elnök: dr. Magyar Ambrus lett alelnök: Gáli Dezső, igazgató: Jalsoviczky László dr. Jelenlegi elnöke: dr. Jalsoviczky László. Alelnök: dr. Varga György. Nagykőrösi Központi Függetlenségi Kör. A Központi Kör és Egyenlőség Kör ösz- szeo,Ív-adásából -alakult a fenti cím alatt, amely a város legnagyobb polgári köre. Az összevonás -alapját néhai Szentpétery Sándor és Károly vetették meg. A politikában függetlenségi álláspontot foglal el és társadalmi téren -hazafias tevékenységet fejt ki. Jelenleg 420 tagja és hatalmas könyvtára van. Elnök: Szentpétery Géza, ny. v. adóügyi tanácsnok.-Helyben 1858-bian születettj, reáliskolai érettség'! -és állam-számviteli vizsgát Bpes- ten -tett, A -város -szolgálatába 1889-ben lépett az adóügyosztályhoz, 19-11-ben adóügyi tanácsnoknak választották, 1929-ben vonult -nyugdíjba. Ömkéntei9 tűzoltó egy., Függetlenségi Kö-r elnöke, s -számos -társadalmi egyesület vezetőségi tagja. Nagyatyja: néhai Szentpétery Sándor, a legelső polgár-mestere-volt Kecskemét városának. Alelnökök: Szűcs Ambrus, H. Ka- szap Antal. A nagykőrösi Arany János Társaság. Ezelőtt öt évvel alakult, -a magyar írói szellem fejlesztésére, Arany János emlékének ápoláisára. Irodalmi és művészi felolvasó üléseiket tart és munkásságáról évkönyveikben számol -be. Elnöke: losonczi Benkó Imre ny. főgimn. tanár. Tápiószelén -született 1859-ben, Középiskoláit -De-brecenben és Nagykőrösön, a tud. egyetemet Bpest-en végezte, 1881-ben hívta meg -a nagykőrösi ref. főgimnázium tanárnak, ahol 34 -éven át, 1915-ig tanított. 1915- ben 56 éves korában önként jelentkezett katonai szolgálatra, 1918-ig teljesített szolgálatot, mint százados szerelt le, A -ko-r. ar. -érdem kereszttel tüntették ki. Az Arany- kultusz legkiválóbb művelőinek egyike. Az 1897-ben megjelent „Arany János tanársága Nagykőrösön" c. irodalomtörténeti munkája, az Arany-irodalom egy legnélkülözhe- tetlenebb alkotása. A mü megjelenése után tovább folytatja irodalmi munkásságát, egymásután jelennek meg családtörténeti írásai -és itö-b-b -önálló történelmi munkái. A háború befejezése óta kizárólag az irodalomnak él. Kezdettől fogva él-é-nk résztvesz a város társa-d-almi -életében. •1901-től megszűnésiéig szerkesztette a Nagykőrösi Újságot. A ref. egyház tanács-bírája. Megalakulásakor 1925-ben a-z Arany János Társaság első elnökévé vála-szt-o-tta. Ipartestület. Elnök: Szarvas György, építési vállalkozó. Nagykor ö,sön 1880-ban született, Iskoláit it-t és Bpesten végezte, felső -i-pa-riskolai képesítést 1903-ban -nyert. Kőműves part tanult, 1896-ban szabadult -fel, minit segéd Ziláh, Zsi-b-ó, Dés stb. helyeken dolgozott, 1906-fóil helyben önálló, A helybeli tanító
