Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
NAGYKŐRÖS 85 a „Pestmegye" című lap e célra alapított vándor ser legét Nagykőrösnek ítélte, Dezső Kázmér alapította meg a 9 évig Nagykőrösön tanárként működött Arany János kultuszának ápolására a Nagykőrösi Arany János Irodalmi Társaságot, Dezső Kázmér volt az első a magyar polgármesterek közül, aki megérezte, 'hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett a városfejlesztési célok csak úgy valósíthatók meg, ha ez a munka kikerül a közigazgatás köréből és ennek következtében az evvel járó költség nem adótelherként, hanem a polgárásg önkéntes hozzájárulásaként jelenhez ík. Ennek az eszmének a megvalósítására hozta létre Dezső Kázmér a Nagykőrösi Városfejlesztő Rt-ot, mely működésének első esztendejében felépítette Nagykőrösön a Duna-Ti'szaiköze legmodernebb strandfürdőjét. Ugyan e célból alapította a Városiszé- pítő Egyesületet, mely nemcsak intenzív propagandát fejt ki a közterek és utak fásítására, csinosítására, a virág-kultusz ápolására, hanem a saját költségén létesít kisebb parkokat, szerez be padokat, szemétkosarakat, stb. Ő alapította meg Nagykőrösön á Stef ánia Szövetség nagykőrösi csoportját és szervezte újjá a \ öröskereszt Egylet nagykőrösi választmányát, melyek az Anya- és csecsemővédő intézet, továbbá a Tüdőbeteg gond ózó Intézet fenntartásával fejtenek ki hasznos tevékenységet és könnyítenek a város szociális terhein. A Magyar Vármegyék és Városok Országos Mentőegylete nagykőrösi fióíkjánaik megalakításával létrehozta a nagykőrösi mentőállomást, mely intézmény szintén a társadalmi szolidaritás gondolatát 'hirdeti, Dezső Kázmér polgár- mesteri) működésének kezdetén felismerte, hogy a modem közigazgatás csak akkor érhet el sikereket, ha nemcsak szorosan vett igazgatási feladatokat teljesít, hanem irányiszabó módon vesz részt a gondjaira bízott közület közgazdasági fejlődéséinek a kialakításában is, Ezt a gondolatot magáévá tiette a Magyar Városok Országos Kongresszusa is, mely az ő indítványára mondotta ki, hegy kebelében egy állandó közgazdasági bizottságot szervez. Ezt a gondolatot valósította meg Dezső Kázmér saját működési 'területén akkor, amidőn tevékenységét a kerti kivitel fejlesztésére és a termelés újjászervezésére irányította. Ennek a munkának az eredménye, hogy ma Nagykőrös Duna- Tiszáköze kerti termék kivitelének egy’k centruma mely még a mai nehéz viszonyok mellett is olyan mértékben fejlődik, hogy a szomszéd városok irigységgel tekintenek reá. Hivatalos működléséért három ízben részesült elismerésben. Előbb a földmivlésügyi, majd a honvédelmi miniszter részesítette dicsérő elismerésben, végül pedig a nemzeti munkavédelmi felügyelőség fejezte ki működése iránt elismerését a nmv. jelvény egyidejű adományozása mellett. Alkotásaival és terveivel úgyszólván állandóan foglalkoznak az össizes magyar Lapok és működése kiterjed Nagykőrösön kívül minden magyar városi ügyre és városi érdekre. Ezen működésié elismerése gyanánt több országos szervezet kitüntette azzal, hogy vezetőiségébe beválasztotta; így az Országos Cserkészszövetség VlII-iik kerületének társelnöke, a Magyar Iskola Szanatórium Egyesület osztály-társelnöke, az Alii öl díku taté Bizottság tiszteletbeli i elnöke, A Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetsége Sajtób zoittságának elnöke A Magyar Dalos szövetség Kecskeméti KerüLtének díszelnöke, az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület ig-tag ja, az Országos Idegen- forgalmi Érdekeltségek Szövetségének elnöki tanácsának tagja, stb. Ezen sokoldalú munkásság mellett még arra is van ideje, hogy irodalmi munkásságot fejtsen ki és közgazdasági és kulturális vonatkozású cikkeivel gyakran találkozunk a magyar sajtó hasábjain. Elnöki és közigazgatási ügyosztály A'ezetője: dr. Gusáth György v. főjegyző. Marosvásárhelyen 1888-ban született, középiskolát u.ott, egyetemet Bpesten végzett, hol az áll, tud, doktorává avatták. Előbb Marosvásárhelyt városi aljegyző volt, 1924- től helyben megválasztott főjegyző, A városszépítés! Egyesület Egészségügyi Biz. Nagykőrösi Felszegi Gazdász Otthon Egy. elnöke, A háborúban orosz harctéren küzdött, 1918-ban mint főhadnagy szerelt le. I. o. aljegyző: dr. Anted Vilmos köz- .ségi és kihágási bíró. Helyben 1896-ban született, gimnáziumot itt, jogot Bpesten és Kecskeméten végzett. Előbb helyben ügyvéd jel ölt volt, 1926-ban városi I. o. aljegyzőnek választották meg. Nemzeti Munkavédelmi h. Polgári Lövész Egylet alelnöíke, és számos társadalmi egy. vez, tagja, A háborúban az orosz harctéren küzdött, 'fogságba esett s 1920-ban az első fogolyszállítmánnyal jött haza. Minit zászlós szerelt le. Kitüntetése: kis ez. v. é. Fogalmazó: Pálóczi Horváth Aladár. Esztergomban 1890-ben született, a sárospataki jogákadémián áll, tud, államvizsgát tett, Pestvármegye közp, közigazgatásánál 1922-itől 'teljesített szolgálatot, 1926- ban helyben közig, fogalmazónak választották meg, Városzépítő Egyesület főtitkára és számos társadalmi egyesület tagja. A háborúban 1914-től orosz harctéren küzdött, kétszer megsebesült, 1915-ben fogságba esett, 1920-ban tért haza, A Nemzeti Hadseregben 1921-ig, mint hadgy. szolgált. Kitüntetése: nagy és kis ez,, broinz v. é., Károly os. kér. és seb. érem. Anyakönyvvezető h.: Szalay Ambrus.
