Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
NAGYKŐRÖS 183 áramszolgáltatási szerződést. Ezenkívül tárgyalások folynak áramszolgáltatásra vonatkozólag több községgel. A lajosmizsei távvezetéket, mely 22 km. hosszú, az üzem saját költségén házilag építette ki és Lajosmizsén az áramszolgáltatás 1928. márc. 16-án kezdődött. 1924. óta a telep éjjel-nappal szolgáltatott áramot. Az üzemek sorában harmadik Nagykőrös város központi szeszfőző üzeme, mely egy kényszerhelyzetnek köszönheti létrejöttét. Midőn ugyanis a törvényhozás intézkedéseket tett a kisüstön való pálinka- főzés megszüntetésére, Nagykőrös város közönsége kénytelen volt központi szeszfőzdét felállítani, hogy a város megsemmisüléssel fenyegető szesztermelését megmentse. Ebből a kényszerűségből született meg* 1917-ben a fenti városi üzem, amely szükséges tőke hiányában mai napig sem tudta működését nagyobb arányokban megkezdeni, illetőleg hivatását céljának megfelelően betölteni. Ezidőszerint az üzem a saját számára való szesztermelés mellett bérfőzéssel és ecetgyártással is foglalkozik. Mivel az üzemnek nagyobb forgótőke nem áll rendelkezésére, a felsorolt üzletágak közül csupán a bérfőzés az, ahol az üzem nagyobb jövedelmezőségre tehetne szert. Itt viszont szembetalálja magát a községi szeszfődékké átalakult kisüstök- kel, melyeket a gazdaközönség előszeretettel keres fel. Ilyen körülmények között a varos az üzemet nem fejleszti, csupán arra fordít gondot, hogy a bevételeket a kiadások mértékéig fokozza és így az üzem berendezését és szervezetét a város közönségének megterhelése nélkül fenntartsa. Speciális városi üzemek: a községi szeszfőzdék, melyeknek száma 14. A város legjelentősebb üzeme — ősi birtoka — Pusztapótharaszt. Nyáregyháza község határában Budapesttől 22 km.-re fekszik. Pótharasztpusztát Nagykőrös város a legrégibb időktől kezdve haszonbérbe adás útján hasznosítja. Az egész tei’ület kisebb parcellákra van felosztva, melyeket a város 6 évenként nyilvános árverésen ad bérbe. Az 1881. évi kát. felmérés adatai szerint a puszta egész területe 9790 kát. hold, melyből szántóföld 4681 kát. hold, kert 3 kát. hold, rét 499 kát. hold, legelő 1849 kát. hold, erdő 1921 kát. hold, nádas 211 kát. hold és a többi földadó alá nem eső terméketlen terület. Azóta a terület nagysága annyiban változott, hogy a földbirtokrendezés során megváltás alá került 493 kát. hold és a város közönsége vitézi teleknek felajánlott 24 kát. holdat és így jelenleg a város tulajdonát képezi 9276 kát. hold. A művelési ágban annyiban következett be változás, hogy a város azóta is állandóan folytatja a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek erdősítését és így a beerdősített terület nagysága már felülmúlja a 2700 kát. holdat, melyen felül a város a közeljövőben még további 1300 kát. holdat fog beerdősíteni. Ilymódon Pusztapótharaszt ma Pestmegye egyik legjelentékenyebb vadászterületévé fejlődött, amelynek értékét emeli az 1928-ban épült emeletes vadászkastély, ahol Magyarország legelőkelőbb vadászai szoktak megfordulni — köztük gróf Bethlen István miniszterelnök is. A pusztának jelentőségét a város háztartása szempontjából a következő adatok világítják meg: Az 1930. évi költségvetés szerint a városnak az erdőgazdaságból várható jövedelme 40.000 P, a földhaszonbérből várható jövedelem 172.000 P, egyéb jövedelmek 5000 P. Ezzel szemben az összes kiadás 40.000 P. Ezek a számok azt jelentik, hogy a város tiszta jövedelme a pusztából holdanként 17 P, ami a befektetett tőke 4%-os gyümölcsöztetésének felel meg. Nagykőrös város vezetősége évek óta foglalkozik a puszta fokozottabb gazdasági kihasználásának tervével, melynek révén remény van arra, hogy a város a pusztából származó jövedelme révén enyhítheti polgárságának adóterheit. A hasznosítási terv első részlete az erdősítésnek mindazon területekre való kiterjesztése, amelyek mezőgazdasági művelésre nem eléggé alkalmasak. Ennek megvalósítása céljából Nagykőrös város az elmúlt évek folyamán külön erdőmesteri állást szervezett és az új erdőmester 1930. január hó 1. napján már meg is kezdte működését. Tervbe van véve egy 2Ö0 kát. hold területű gyümölcsös létesítése is. A gyümölcsös a tömegtermelés alapján lesz berendezve, úgy, hogy itt a város kizárólag csak néhány fajta almát, szilvát és barackot fog termelni és így az első gyakorlati példát fogja szolgáltatni az egyöntetű gyümölcsfajták nagy mennyiségben való termesztésére. A jobb gazdasági hasznosítás harmadik részlete a puszta egyes részeinek házikezelésbe való vétele. A mai rozsárak mellett ugyanis a bérlők nem képesek teljesíteni fizetési kötelezettségeiket és így a városnak már most gondolkodni kell arról, hogy az elmaradt jövedelmet más formában pótolja. Ebből a célból Nagykőrös város közönsége házikezelésbe vette már a puszta egyik 1000 holdas részletét, ahol mezőgazdasági szeszgyárat, csikótelepet, juhászától és tehenészetet rendez be. Ezek a tervek Nagykőrös mellett jelentőséggel bírnak a székesfőva-
