Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
NAGYKŐRÖS 181 telkek részben városszabályozási célokra, részben Nagykőrösön létesítendő állami építkezések — járásbíróság, pénzügyi palota, postaépület, államrendőrségi palota — céljaira szolgálnak 4. nyolc kültelki iskola építése. 5. Vásártér kezelőhivatal létesítése. 6. Útépítés. 7. A beruházási programúi fontos részlete a városi üzemek és vállalatok reorganizálása. Ennek megvalósítása céljából a város közönsége a Községi Takarékpénztár háború alatt elértéktelenedett alaptőkéjét felemelte, a városi kertészet modern üvegházakat létesített, a városi villanytelep távvezetékek felállítása révén a környékbeli községeket is érdekkörébe kapcsolta. Ezek a beruházások nemcsak fontos közszükségleteket elégítettek ki, de éppen a legnehezebb években munkát, kenyeret adtak a város iparának és ezzel kezdői voltak a háborúban felzaklatott emberi szenvedélyek pacifikálásának. így szervesen kapcsolódtak bele abba a másik munkába, melyet Nagykörös város közigazgatása a háború sebeinek meggyógyítására és korszerű szociális szükségletek kielégítésére végzett. Ennek a munkának az egyes állomásai: a városi sze- retetház, berendezéséinek felújítása és szervezetének modern alapokra való fektetése, a városi árvaház megnyitása a hadiárvák számára, külterületi orvosi állás szervezése, anya- és csecsemővédő-intézet felállítása, tüdőbeteggondozó intézet létesítése. Legközelebb megoldásra kerülő kérdések a járványkórház kibővítése és fertőtlenítő intézet felállítása, napközi otthon létesítése, ártézifürdő építése, 100 ágyas közkórház felállítása, melyekre vonatkozólag a városi képviselőtestület már határozott és a határozatok végrehajtása is folyamatban van. Másik fontos feladat volt a világháború után Nagykőrösön a közigazgatásnak a termelésbe való bekapcsolása, mely egybeesik a város jelenlegi polgármesterének, Dezső Kázmérnak megválasztásával, aki midőn 1924-ben Nagykőrös város polgármesteri székét elfoglalta, rövidesen megállapította, hogy Nagykőrös város legégetőbb problémája a gyümölcs- és zöldségértékesítés kérdésének megszervezése, melynek kielégítő megoldásától függ, hogy a város minden lakója megtalálja egyéni boldogulásának alapját. Éppen ezért Nagykőrös rendezte az egész Alföld termelő és kereskedő érdekeltségeinek, továbbá a földmívelésügyi és kereskedelemügyi minisztérium, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara és a Máv. igazgatóságának bevonásával 1925. április hó 17. napján az első magyar gyümölcsértékesítési kongresszust. Ezen értekezlet a földmívelésügyi kormány figyelmét ráterelte a kerti termék kivitel fontosságára és végső kifejlődésében a magyar exportintézet megalapításához vezetett. De nemcsak országos viszonylatban, hanem helyileg is fontos misz- sziót teljesített a nagykőrösi közigazgatás ezekben a kérdésekben. így Nagykőrös város képviselőtestülete 1929. február hó 19. napján Dezső Kázmér polgármester javaslatára szabályrendeletet alkotott a gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélék piaci forgalmának emeléséről és azok kivitelének fokozásáról. Ezen szabályrendelet megalkotásával Nagykőrös város intézményesen lefektette annak a munkának alapelveit, amellyel Nagykőrös város közigazgatása elősegíti a gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélék kivitelét. Ép ilyen nagy eredményeket ért el azonban Nagykőrös a termelés újjászervezése terén is. Ebben a vonatkozásban első helyen kell felemlítenünk, hogy itt állította fel a m. kir. földmívelésügyi minisztérium az első téli gazdasági iskolát és vele kapcsolatban a háztartási tanfolyamot, amelynek révén Nagykőrösön minden gazdaifjú elsajátíthatja a gazdálkodás tudományának legújabb vívmányait. A gazdasági szakoktatás kérdésével szerves vonatkozásban van az is, hogy a város elhatározta az általános ismétlőiskolák helyébe egy önálló gazdasági népiskola felállítását, amelynek révén az elemi iskolából kilépő ifjak azonnal szakszerű gazdasági kiképzésben fognak részesülni. A közigazgatás ezirányú működéséhez tartozik végül, hogy Nagykőrös város képviselőtestülete kimondotta, hogy egy 15 kát. hold kiterjedésű törzsgyümölcsöst és csemefekertet létesít, ahol minden körösi termelő olcsó áron, a nagykőrösi talajnak megfelelő és a földmívelésügyi kormányzat tömegtermelési programmjához alkalmazkodó gyümölcsfacsemetéket és oltványokat fog kapni. Végül a világháború után közigazgatási feladat volt a háborús nemzedék nevelésének kiegészítése is. Itt az iskolánkívüli népművelés és testnevelés szerveinek kiépítése körül Nagykőrös szintén vezető szerephez jutott Pestmegye városai között. Ennek a munkának legszebb bizonyítéka, hogy Pest vármegye alispánja Pestmegye népművelési tevékenység jutalmazására alapított vándordíját Nagykőrösnek ítélte. r , , , Ezen kívül is sok jelét láthatjuk a város kulturális újjáéledésének. A Dezső Kázmér polgármester által alapított Arany János Társasán ma az
