Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
NAGYKŐRÖS 179 NAGYKŐRÖS A XX. SZÁZADBAN Irta: Nayy Lajos. Midőn a XX-ik század rohanó technikai fejlődése beköszöntött, Nagykőrös város úgy állott az ország közvéleménye előtt, mint a bibliai tékozló fiú atyja előtt. Míg a többi városok a kiegyezés korától a 900-as évekig eltelt emberöltőt arra használták fel, hogy a környező községekkel megteremtették a jobb közlekedés lehetőségeit, addig Nagykőrösön ez a 25 esztendő teljesen meddő volt és ezeknek az elfecsérelt éveknek a mulasztását a mai napig sem lehetett pótolni. Persze, mint mindennek, ennek is megvan a maga természetes oka. Különösen két tényezőt kell ennél a kérdéséi megemlítenünk. Az egyik tényező az, hogy Nagykőrös a törökuralom alól való fel- szabadulástól 1848-ig terjedő időt folytonos pereskedéssel töltötte el, melyet a város egyes részeire igényt formáló földesurakkal kellett megvívnia. Ezek a perek töméntelen energiát és még több pénzt emésztettek fel, aminek következtében a város még a múlt század második felében is állandó pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ehhez az anyagi tényezőhöz járul az a körülmény, hogy Nagykőrös népessége még ma is jelentős részben azok leszármazóiból áll, akik itt a honfoglalást követő századokban letelepedtek. Ez a népanyag évszázadok nehéz viszonyai között felfrissülés és keveredés hiánya következtében az elöregedés állapotába jutott, ami sok alkalommal akadálya a fejlődésnek és a haladásuk. Ennek szemelőtt tartása mellett érthető és természetes, hogy Nagykőrös élete a világháborút megelőző másfél évtizedben szürke és majdnem eseménytelen volt. A XX-ik század Nagykőrösön Ny. Szabó Ferencet találta a polgár- mesteri székben, aki telve volt jó szándékkal és a haladás iránti vággyal, de a közvéleményt nem tudta megmozgatni. Ebben az időben kezd Nagykőrös tudatára ébredni annak, hogy milyen kulturális kincset jelent városunkra Arany János kilenc éves nagykőrösi tanársága és ennek kifejezése- képen Arany János utolsó nagykőrösi lakóházát márvány emléktáblával jelölték meg. 1904-ben meghal Ny. Szabó Ferenc és Páka Károly kerül a polgármesteri székbe. Most már nemcsak helyi tényezők, de az országos viszonyok is gátat szabnak a város fejlődésének. Mint régi függetlenségi város, Nagykőrös is beilleszkedik a Fejérváry-kormány ellen megkezdett alkotmányos ellenállásba és a városi közgyűlések is a politikai események hatása alatt fiókparlament színezetet öltenek. Midőn a politikai hullámok lecsendesednek, úgy látszik, hogy Nagykőrösre is eljut a XX-ik század fejlődést követelő szelleme. 1908 elején már a Nagykőrösről Pótharasztpusztán és Budapestre vezető vasút terve foglalkoztatja a kövéleményt. Majd újra előveszik a kécskei vasút tervét. Ezek a jelek mutatják, hogy a közvélemény kezd ráeszmélni arra. hogy Nagykőrös fejlődése környék nélkül zsákutcába kerül. Ugyanerre az időre esik a nagykőrösi villany telep felépítése is, mely Nagykőröst legalább külsőségekben a modern fejlődéshez viszi közelebb. Kulturális tekintetben e korszak legjelentősebb eseménye Arany János nagykőrösi szobrának felállítása és leleplezése, amikor Strobl Alajos ez a sikerült alkotása és a vele kapcsolatos ünnepségek Nagykőrösre terelik az ország figyelmét. Ebben a korszakban a fejlődés főleg abban nyilvánul meg, hogy a körösi nép szorgalma megteremti Nagykőrösön a magyar kerti termék kivitel egyik centrumát. A nagykőrösi saláta, a nagykőrösi uborka, a nagykőrösi meggy kezd világmárkává fejlődni és ez maga után vonja széles néprétegek vagyonosodását. A fejlődés menetének érzékeltetésére felsorolunk néhány statisztikai adatot, mely a nagykőrösi vasútállomásról elszállított kerti termékek mennyiségére vonatkozik. Eszerint az uborkakivitel 1900-ban 3 381.040 kg-ot tett ki és ez a szám 1913-ban 9,090.176 kg-ra emelkedett fel. Ugyanezen idő alatt a salátakivitel 545.100 kg-ról 668.035 kg-ra, a szőlőkivitel 84.050 kg- ról 324.920 kg-ra, a gyümöleskivitel 3,358.630 kg-ról 4,865.105 kg-ra emelkedett. Ugyanezen korszakban a Nagykőrösi Gazdasági Egyesület megalakulásával megindul Nagykőrösön az első kisgazda alapon álló társadalmi szervezkedés, a hetenként háromszor megjelenő Nagykőrös és Vidéke képében pedig a
