Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
TÁPIÓSZENTMÁRTON—TÓALMÁS 167 7 és fél, Szentkirályi Albert és Tsai 10, Magyary Kossá Péter és Tsai 15 kh. Fűszer- és vegyeskereskedők: Kovács András. Jiászikiisórem .született iskolái elvégzése után iparát Temesvárott tanulta. 1910—12- ben Budapesten dolgozott mint segéd, 1919- ben önállósította magát helyben. Mindennemű fűszer és vegyes árut .tart, kori. ital- mérése és dohányárudája is van. Katonai szolgálatra 1911-ban vonult tie, vágigküz- dötte a háborút, az orosz és olasz harcte- retken volt, két ízben sebesült, az összeomláskor mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs. kér.. seb. érem. Hangya szöv., Weisz Imréné, Vogel Albert, Levien Pálné. Férfiszabók: Fejős Illés, Jetiinek Rudolf. Hentesek és mészárosok: Fekete Pál. Szódon .született, iskolái elvégzése után a mészáros-hentes ipart Vácon tanulta. 1890-ben önállósította magát helyben, mészáros-hentesüzlete mellett vendéglője is van. Nőis, 5 gyermeke van, A háború alatt 1916-ban vonult be katonai szolgálatra, az orosz harctéren küzdött, az összeomláskor szerelt le. Schwartz Árpád, Kollár János. Kertész: Tóth János. Kocsmárosok, italmérők: Fekete Pál, Hangya szöv., özv. Schwartz Kálmánná, Blau Rozália, özv. Te- rék Kár oly né, Barna Mária, Ba- laska Miklósné. Kovácsok: Nagy József, Kovács Károly, Kovács Mihály. Kőműves: Nagy Károly. Malmok: Szabó József nyersolaj- malma. Cegléden született, iskoláit és iparát is ott tanulta, A Sertéshizlalók gőzmalma rt.- néi szabadult 1896-ban. mint segéd Cegléden a Hengergőzmalomnál, Szabiad szálláson, Pécsvárdán, Magyarszéken dolgozott. Közben Szabadszálláson 8 járatú gőzmalom tulajdonosa volt, amely leégett. Ezután 10 évig Pilisen gépész és üzemvetző, 1930- [bian átvesz, jelenlegit gőzmalmát, amely modernül berendezett 50 HP. nyeresolajmotor hajtású motor. Háború alatt a szerb, orosz harctereken küzdött, két ízben megsebesült s az összeomláskor mint törzsőrmester szerelt le. Kitüntetései: kisezüst, bronz v. é., Károly cs. iker,, seb. érem. Hoffmann Ferenc. TÓALMÁS Nagyközség1. — Hozzátartozik: Alsóboldogkáta, Kőkút-puszta, Kist any a. Bol- dogkáta-puszta és Biró Zsigmond-tanya. A helységet Zsigmond király 1406-ban, mint a magvaszakadt Kókai Káchi János volt birtokát, a királyi kápolna ispánjának, ki egyúttal a kir. levéltár őre is, javadalmazására rendelte, majd 1409-ben Tétényért a Tétényi (Kapi) családnak adományozta; 1410-ben azonban elvette tőlük s őket Kapi- val kárpótolta. Ezóta királyi birtok, míg 1424-ben, mint Szanda és Buják várak tartozékát, Zsigmond király nejének, Borbála .királynénak adományozta, majd 1439-ben Albert király az előbbit megfosztván birtokaitól, feleségének, Erzsébet királynénak adta. Valószínű, bogy Almás a XV. század második felében Szanda vár sorsát követte és gyakrabban cserélt gazdát: a Rozgonyiak. Lábatlanok, Báthoriak stb. voltak e vár urai, 1511-ben Kókai Németh Kakas, Truczy Bernát nevében tiltakozik Almás és Kóka eladomá- nyozása ellen. A török világban lakott hely maradt s e korszak végén sem néptelenedett el egészen. 1691-ben egy negyed, 1695-ben a portaigazításkor 2 portával rótták meg. 1715-ben 53, 1720-ban 72 adóköteles magyar háztartással szerepel. Már 1708-ban is magyar nyelvű pecsétet használ. Tót-Almás néven szerepe] a XVII. század (már 1683-ban is) végétől, egész a XIX. század elejéig. A róm. kath. plébánia 1673-ban már fönnállóit. Anyakönyvei 1709-ben kezdődnek. Az 1730-as évek elején Prónay (I) Gábor Károly királytól az egész helységet Puszta-Boldogkáta és Szent-Mártonkáta egy részével adományba kapja és ettől kezdve a Prónay-család bárói ágának birtoka és az volt 1848-ban is földesura. Már a birtokszerző Prónay (I) Gábor 1737 előtt számos szilárd cseréptetejű gazdasági épületet és lakházat, özvegye pedig 1759 körül a falu északnyugati végén levő dombocskán emeletes kastélyt emel. Itt lakott báró Prónay Sándor, ki a XIX. század elején kerek 60 hold terjedelmű, a maga
