Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
TÁPIÓSZENTMÁRTON 165 TÁPIÓSZENTMÁRTON Nagyközség. — Hozzátartozik: Sőreg-, Gyilkos- és /ímcsem-puszta, Bertalan Erzsébet- és Ujmajor, Kubinyi, Magyary és Szentkirályi-tanya. 1459-ben már e helység mellett tartottá gyűlését Pest és Pilis vármegye.. 1495-ben a Pányi család volt itt birtokos. Pányi György és Kristóf magvaszakadtéval a család itteni birtokait 1513-ban W erbőqzy István nyerte adományul II. Ulászló kiirálytól. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei között szerepel két adóköteles házzal. A reform, egyház az 1626—29. években már fönállott. Az 1690. évi összeírás szerint néptelen hely volt. Ekkor a Máriássy, Goszthonyi és a Mocsáry családoké. Később a Sőtér család is birtokosa volt. 1727-ben Grassalkovich Antal, Beniczky Mátyás, Földváry Mihály bírták. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Blaskovich József, Kubinyi Sándor, Beniczky Farkas, Földváry György és Kostyán Imre voltak itt biidokosok, kívülök még Jeszenszky Pál, Nagy Mihály és János, továbbá Guoth János nevű nemesek laktak a helységben. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor Daczó Anna, Kubinyi Sándor és Antal, Beniczky Farkas, Daczó Apollónia és Ambrózy György voltak a földesurai. 1848 előtt a Jankovich, Blaskovich, a Kubinyi és a Szentkirályi családoknak voltak itt birtokuk. Később a Trautmann és a Wiener családoknak is volt itt birtokuk. A tagosítás 1857-ben történt. A róni. kath. plébánia 1874-ben keletkezett. A világháborúba bevonult katonák száma: 510, a hősi halottaké: 98, a hadiözvegyeké: 22, a hadiárváké: 11. A forradalom alkalmával Bergendy Ferenc intéző nejét a visszavonuló vörös katonák lelőtték. Az oláh megszállásnál a község vesztesége 1 ember és javakban 320.000 pengő kár volt. A földbirtokreform folytán a község igénylői 1500 k. holdat kaptak. A községben évente 2 országos vásár van és pedig március 5-én és ' »október 1-éin. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. évi népszámlálás szerint: 4613 lélek, színmagyar. Hóm. kath.: 3200, ref.: 180, ágii. ev.: 1203, izr.: 30. Házak száma: 679. Az 1930. évi népsz. szerint a községben 5366 lélek és 1024 ház van. Területe: 18.151 kh. Szántó: 11.616, rét: 1810, legelő: 2258, erdő: 1289, szőlő: 261, kert: 679, nádas: 239, terméketlen: 560. Talajviszony: fele homok, fele fekete vegyes minőségű. Termények: összes kalászosok, tengeri és mindenféle gyümölcs. Vasútállomás: Nagykáta (13 km.). Autóbuszj árat: Tápiószentmárton — Tápióbicske — Nagykáta és vissza naponta négyszer. Posta, Táv.: helyben. Törvszk., Pü. ig., Mezőg. Kamara, Iparfü., Keresk. Kamara, OTI: Budapest. Járb., Tkv., Adóli., Főszb., Vál. kér., Pü. bizt., Pü. szak.: Nagykáta. Cső.: Tápióbicske. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság’ Tel.: Tápióbicske 9. Vezetőjegyző: Fazekas István főjegyző. Iskoláit Aszódon és Gyöngyösön, a közigazgatási 'tanfolyamat Bp esten végezte. Előbb Maglódon., majd Kumiszén tmiiklóson j egyzőgyakornok, 1902-től Ec seken, 1904- töl Tápiióbíoském segédjegyző, 1907-ben pedig megválasztották helyben vezető jegyzőnek, Vezetése alatt a község minden téren erős fejlődésnek indul, Uj jegyzői lakást, két 'artézi kutat létesít, a községházát, a két templomot renoválta! ja stb. 1908-ban átveszi a Hit elszövetkezet vezetését, egyik megalapítója 1916-ban a Hangya szövetkezet a 1928-ban a Faluszövetség helyi fiókjainak. Háború alatt da visszatartják állásában. 1929-ben a Nemzeti Munkavédelem megszervezéséért kitüntetésben részesült. A HitelszöVtkezet, Levente egyesület, iÖnlk. Tűzoltó eTstület. Falu orsz, szövetség elnöke, a Hangya szöv, igazgatója. Segédjegyző: Korányi Lajos. írnok, végrehajtó: Siklós András. Közs. bíró: Bella János. Törv. bíró: Lakatos Mihály. Pénztáros: Fejős József. Közgyám: Fejős András.
