Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
TÁPIÓGYÖRGYE— TÁPIÓSÁG 155 Tejcsarnok: Oláh Pál, Tejszövetkezet. Temetkezési vállalkozó: Dominik József né, Lehoczkyné és Gutámé, Petró Enoch, Petró István. Téglagyártulajdonos: W einher egér Samu. Tojáskereskedők: Molnár lstváinné, Pál Mihályné. Tüzelőanyagkereskedők: Bábli József, Csernyi Pád, Hangya Szöv., Hirsch Manó, László Jenő, Weinberger Samu. Üveg- és porcellánkereskedők: Bábli József, Hangya Szöv., László Jenő. Akiskereskedők: László Jenő, Nébel József. TÁPIÓSÁG Nagyközség. — Hozzátartozik: Zsiger- és Homoki-puszta. A /éaríal-nemzetség' ősi birtoka. 1263-ban V. István király, e nemzetség sarjainak, Ferencnek és Péternek itteni birtokait, a margitszigeti apácák birtokain elkövetett hatalmaskodások megtorlásául, Záh Jób pécsi püspöknek adományozta. Péter e bajból csak úgy menekült ki, hogy itteni birtokait a margitszigeti apácáknak adta, magának csupán életfogytiglani haszonélvezetet kötvén ki. 1469-ben a Kartali Etele-csalkd bírta. A Kerekegyházi- család itteni birtokait Nagylucsei Orbán egri püspök, kiváltván a Dávid- háziaktól, akiknéi zálogban voltak, 1484-ben királyi adományt eszközölt ki reájuk. De nemsokáig maradtak e birtokok a Nagylucseiek kezében. Mátyás király elvette tőlük s csak 1490-ben kapták vissza Corvin Jánostól. Az 1633— 34. évi török kincstári adólajstromokban megtaláljuk 6 adóköteles házzal. Az 1720. évi összeírás szerint két évvel azelőtt települt s lakosai jövevények voltak. Ez évben 30 adóköteles magyar jobbágyháztartást írtak össze e helységben. Az 1754. évi összeírás szerint gróf Esterházy Antal özvegye, Koháry Éva birtoka. A XIX. század elején a gróf Koháryakra szállott át. 1850-ben a gróf Keglevich-családé lett. 1870-ben a gróf Keglevich-család birtokait gróf Szir- may Ottó szerezte meg. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 39'/32 úrbér- telket írtak össze. A rom. kath. anyaegyház 1728-ban már fönnállott, anyakönyvei 1787-ben veszik kezdetüket. 1825-ben csinos új templomot épített. A tagosítás 1862-ben történt. A .Zsi.aer-pusztu mellett, az egri káptalan birtokán rom látható, mely a hagyomány szerint árpád kori vár volt s a török időkben elpusztult. A felső szőlőkben és a Cimbálrét nevű dűlőben ásatásokat végeztek, mely alkalommal bronzkori csontvázat és edényeket találtak. A háborúba bevonultak 343-an. A hősi halottak száma: 44, a hadiözvegyeké 23, a hadiárváké 8. A földreform folytán a község igénylői 518 kát. holdat kaptak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2540 lélek, színmagyar. R. kath.: 2410, ref.: 130. Házak száma: 616. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 2658 lélek és 585 ház van. Területe: 5827 kh., melyből a községé: 40 kh. Szántó: 3457 ldi., rét: 726, legelő: 925, erdő: 178, szőlő: 281, kert: 16, nádas: 18, terméketlen : 224. Erdőbirtok: gróf Szirmay Sándor 120 kh., akác és nyár 15 évesek. Talajviszonyok: fele fekete föld, fele homokos. Termények: ga- bonaneműek és szőlő. Vasúti állomás: Tápiószecsö 7.2 km. Szállás: Kiss Gábor vendéglősnél. Posta, Táv., Tel.: helyben. Tör- vénysz., Főszb., Járb., Aclóli., Tkv.: Nagykáta. Pü. ig., Keresk. Kamara, Mezőg. Kamara, Iparfii., OTI: Bpest. Pü. bizt., Pii. szak., Vál. kér.: Gyömrő. Cső.: Tápiószecsö. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság’ Tel.: 1. Vezetőjegyző: Bíró Sándor főjegyző. '
