Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
NAGYKÁTA 133 Molnár József. 'Szakmáját Jászberényben tanulta, m int segéd ikét évig dolgozott. 1930-ban önállósította magát. Ipart est iilet, Turul SE tagija. A 'háborúban János fivére teljesített front- szolgálatot. Nagy Pál. Iparát Nagykátán tanulta. Kilenc évig dolgozott minit segéd, 1922 óta önálló 1915- ben bevonult a 38, gy. ezredhez, román, albán és szerb frontokon harcolt. Bronz v é. és Károly cs. kér. tulajdonosa, Szélessy István. Szakmáját Alsónémedin tanulta. Két évig dolgozott mint segéd, 1923 óta önálló. Ipartestület tagja. Imre fivére vett részt a háborúban, Bálint Pál, Emel Béla, Gulyás István, Gulyás József, Horváth Vince, Kovács Tibor, Lendvai Pál, Rutkovszki Ede. Cipőfelsőrészkészítők: Armuth József. Szakmáját Budapesten tanulta. Tizennégy évig dolgozott mint segéd Budapesten, Pécsett és Szombathelyen. 1928-ban lett önálló. 1917-ben bevonult, albán és orosz frontokon harcolt, megsebesült. Bronz v, é. és Károly es. iker. tulajdonosa. Árvái Sándor, Kubinyi László. Csizmadiák: Nagy Mihály. 'Mesterségét Monoron tanulta. Hét év g dolgozott mint segéd. 1909-ben önállósította magát, Ipantestület választmányi tagja, Polgári kaszinói tag. Bodzsár Pál, Kongorácz István, Kovács István. Csemegekereskedők: Gróf István, Hangya Szöv., Sződi István. Cséplőgéptulajdonosok: Fejős Károly. Gabonacis'épléssel és favágással foglalkozik, Háborúban 1914-től vett részit. szerb, orosz frontokon harcolt, 1915-ben orosz fogságba esett, alhol 40 hónapot töltött. Burger József, Czakó András, Dudás Károly, Szakács Imre. Darálómalomtulajd.: Dudás Károly. A budapesti technológián a malomipari szaktanfolyamot 1943-ban végezte. Szakmáját Monoron tanulta. Mint segéd Momoron, Sümegen dolgozott, Nagylakon két évig malomvezető volt, utána 14 évig Monoron, Gyomron, Tápiógyörgyén és Nagykátán főmolnár. 1919-ben létesítette daráló malmát. Traktor- és cséplőgépfulajdonos is. Ipartestület vizsgáztató bizottságának tagja. Lajos fivére vé'gigküzdötte a háborút, több kitüntetés tulajdonosa, Dohánytőzsdetulajdonosok: Bitskey Pálné, Káló János, Mudris Ignác, özv. Szabó Jánosné, Vörös Kálmán, Zsitnyinszky István, Zsolnai Paula. Edénykereskedő: Grünfeld Sándorné. Előnyomdák: Sárközi Ilona, Szőke Nővérek. Építési anyagkereskedők: Faragó Gyula, Spitzer Aladár, Schivartz és Tsa, Várhelyi és Simon. Építési vállalkozók: Kulik István, Szekeres István, Várhelyi Simon. Fehémeműtisztító: Szabó Erzsébet. Fényképészek: Pottok Ernő. Budapesten 1887-ben született. Középiskoláit Budapesten végezte, a fényképészeiét ugyanott tanulta. Mint segéd 18 évig dolgozott Budapesten és külföldön. Műtermét 1930-ban alapította. Ipartestületi tag. 1914- ban bevonult a 26. hgye.-hez, orosz és szerb frontokon harcolt, orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Mint szakasz- vezető 'Szerelt le. Szélessi Imre. Fodrászok, a) férfifodrászok: Ja- kabfi István, Kovács László, Sárközi József, Szabó Jóinos, Tóth Kaiméin. b) Női fodrász: Tóth Kálmán. Földbirtokosok: Aczél Mihály. Középiskoláit magánúton végezte, a kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett 1904-ben, majd Budapesten jogot hallgatott. 53 hold birtoka van, szántó, szőlő és gyümölcsös. 1928-ban a helybeli állatkiállításon saját nevelésű tehenével első díjat nyert. A Pesti Napló gyűmöcs és búzakatász pályázati versenyén aranygyűrűt és elismerő oklevelet kapott. 24 éve választott közs. kép- v'selő, elnöke a hetivásárt szervező bizottságnak, 1910-ben közgazdasági kalendáriumot szerkesztett. A Duna—Tiszáközi Mező- gazdasági Kamara Alföldi Szakosztálya tagjává választotta. A Pesti Naplóban ,,Nagy- káta egy elzsákmányolt város helyébe lép című cikke nagy elismerésben részesült. özv. dr. Katona Lajosné szül. Karácsonyi Ida. T Iszaroffom született, tanítóképzőt végzett. iNéhai férje tb. főszolgabíró volt Nagykátán, 1917-ben halt meg. Özvegye egyedül vezeti 825 holdas gazdaságát. Tehenészete,
