Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
V KÓKA 125 tulajdonába ment A plébániatemplom 1826-ban, a Szt. Margit-kápolna még- a XVIII. század elején épült. A rém. kath. plébánia 1573-ban már fennállott. Anyakönyvei 1695-től kezdődnek. 1849 április 2-án Kossuth Lajos és Görgey Artur a helység határában emelkedő Margithegyről nézték a hatvani csatát. A helység határában emelkedő dombok között nevezetes a Margithegy, a régi temető helyén, a lakosságtól épített Szent Margit-kápolnával. A füszögi völgyben levő berekkút terméskővel van kirakva, holott e vidéken kő nincsen. A hagyomány szerint, itt hajdan kolostor volt s a kút annak a maradványa. A Vecskei dűlőben egy régi templom romjai láthatók. Legnevezetesebb határ- része a Peres dűlő. A török hódoltság alatt itt ütközet volt és utána számos török holtteste borította a völgyet. A törökök tehát a határos községek között kihirdették, hogy amely község a holtakat eltakarítja és 30 arany vérbírságot fizet, az egész területet örök használatra megkapja. Kóka lakosai vállalkoztak erre, a vérdíjat is lefizették s így jutottak e terület birtokába, melyre adománylevelet is kaptak. 1830-ban a gróf Károlyi-uradalom e területet dézsma alá vette. A lakosság e megterhelés ellen pert indított, de elvesztette, mert az adományozó oklevél, mely 1836-ig megvolt, állítólag Leleszre vitetvén, elveszett. A világháborúba bevonult katonák száma: 569, hősi halottaké: 51, hadi özvegyeké: 72, hadi árváké: 15. A földreform folytán az igénylők 150 k. holdat kaptak. A községben országos vásárt február, június, szeptember és november 21-ét meglőző vasárnap tartanak. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népszámlálás szerint 4260 lélek, színmagyar. R. katli.: 4540, ref.: 4, ágii. ev.: 6, izr.: 70. Házak száma: 775. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 4781 lélek és 1113 liáz van. Területe: 7944 kli., ebből a községé: 53. Szántó: 5630, rét: 787, legelő: 511, erdő: 303, szőlő: 430, nádas: 26, terméketlen: 257. Erdő: akácos, legnagyobbrészben gr. Pálf- fy Sándor örök. tulajdonában. Talajviszonyok: 60% homok, 30% föld, 10% agyag. Termények: búza 6, rozs 5, árpa 5, zab 3, tengeri 8, burgonya 20 q magyarholdanként. Vasútállomás: Tápiósüly—Tápió- sáp (6 km.). Autóbuszjárat: 1. Kóka—Tápiósüly—Tápiósáp vas. áll. 2. Úri—Tápiósüly—Zsámbok—Túra—Vácsztlászló—Gödöllő. 3. Zsámbok—Kóka—Tápiósüly, menetrend- szerű időhöz kötve. Posta, Táv., Tel.: helyben. Főszb., Járb., Tkv., Adóh.: Nagykáta, Törvszk., Pü. ig., Iparfü., Kér. kemr., Mezőg. kamr., ÓTI.: Budapest. Vál. kér.: Túra. Cső.: helyben. Pü. bizt., Pü. szak: Gyömrő. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság Tel.: 3. Vezető-jegyző: Kacsák Sándor főjegyző. 1923 óta főjegyzője a .községnek. Eddigi munkásságának eredményei: rendezte a plébános és a lakosság között a párbért, új hullaházat és kuilturházat építtetett. Bevezette a villanyvÉ tágítást, közs. szeszfőzdét alapított. A terméketlen futóhomokban 80 kh. akácerdőt telepített, újjászervezte az Önik. Tűzoltó Testületet, amelynek főparancsnoka. .Nemzeti IMiunkavédelemj parancsnoka, Hangya Szöv, és az Urikaszinó elnöke. Testnevelési bizottság és a Népművelési 'Bizottság, ai Hitel,szöv. ífelügy. bíz, tagja. A Tűzoltó Testület és a Nemzeti Munkavédelem megszervezéért elismerő okiratot kapott. A háború ailatt 2 évig katonai szolgálatot teljesített, majd 1916- bian Torontáli'ordára főjegyzőnek történt megválasztás,a 'alkalmából fölmentették. Adóügyi jegyző: Zöld Antal. Közig. aljegyző: Veroszta Béla. Ellenőr: Mansfeld Gyula. Közs. bíró: Varró István. Törv. bíró: Laczkó István. Pénztáros: Bihari István. Közgyám: Györkös Pál. Postamester: Daragó Lajosné. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. R. katli. egyházközség. Esperesplébános: Trungel János pápai pai kamarás. Kántor: Geleta János. Izr. hitközség. Elnök: Hanófer Izidor. R. kath. elemi iskola. Tanítók: Bur gyi Béla, Czimbalmos Szabó Jár
