Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

122

FARMOS

Nagyközség. Hozzátartozik: Annahalom, Lebujmajor, Nyárvesztő, Prónay- és Rekettyés-tanya.

A község a török hódoltság alatt elpusztult és 1690-ben az elhagyott helyek között szerpel. Régi neve: Farnos; Bél Mátyás is így említi. Ekkor a Gyapay örökösök birtoka volt. Az 1715—20. években pusztaként Nagykátához tartozott. Az 1727-iki vármegyei jegyzőkönyv szerint Bene Ádám, Egry György, Kozma Boldizsár, gróf Grassalkovich Antal, Aszalay Ferenc, Lovász István, Dinnyés István, Farkas János, Török Zsigmond, Csörgő Bálint és Gáspár György bírták. 1737-ben még mindig puszta és Jeszenák János birtoka. 1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint, Guoth János volt az ura. Az 1770. évi úrbéri összeírásokban még nem fordul elő, jeléül annak, hogy csak ezután alakult önálló községgé. A helység legrégibb pecsétnyomója 1791-ből való „Possessio Farmos 1791“ körirattal. 1844-ben 827 magyar és tót lakosságának nagyobb része (655) rom. kath. vallású volt. 1848 előtt Péchy Imre és báró Prónay Gábor volt a helység földesura és utánuk báró Prónay Albert és az Ivánka-család. Ez utóbbinak birtokoló örökösei a báró Kass-, Matolcsy- és Fiz.v-családok. A róm. kath. templom a XVIII. század végé», az ágost. hitvallásúak temploma 1850-ben épült. A község a Budapest—Rákos—Ujszász— szolnoki vasútvonal mentén, Nagykáta és Tápiószele község között, sík területen fekszik. A világháborúba bevonult katonák száma: 287, hősi halottaké: 83, hadi özvegyeké: 53, hadi árváké: 6. A hősi halottaknak emléket állítottak. A földreform folytán az igénylők 298 kát. holdat kaptak.

ÁLTALÁNOS ADATOK.

Lakosság az 1920. évi népsz. szerint: 3227 lélek. Színmagyar. R. kath.: 2698, ref.: 179, ágh. ev.: 323, izr.: 26. Házak száma: 688. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben: 3280 lélek és 704 ház van.

Területe: 6971 kli. Szántó: 3783, rét: 462, legelő: 1249, erdő: 30, szőlő: 545, nádas: 374, terméketlen: 528 kh. Talajviszonya: homokos. Termények: rozs, árpa, évi átlagtermés: 10 q, tengeri 18, burgonya: 40 q.

Vas. áll. (Máv. megálló): helyben.

Posta: helyben. Táv., Tel., Cső.: Tápiószele. Törvsz., Pü. ig., Keresk. kamr., Mezőg. kamr., Iparfii., OTI.: Bpest. Főszb., Járb., Adőh., Pü. bizt., Pü. szak., Vál. kér.: Nagykáta,

HATÓSÁGOK. INTÉZMÉNYEK

Községi elöljáróság

Tel.: Tápiószele: 8.

Vezető-jegyző: Holovicz József.

1893-ban született Tápiógyörgyén. A gim- názumot Jászberényben és Selmecbányán, a jegyzői tanfolyamot Nagybecs,kereken végezte, Utóbb gyakornok Tápiógyörgyén, majd ugyanott segédjegyző, 1917—20-:ig ellenőr h. jegyző íNagykátám, 1920—27-:g aü. jegyző Nagykátán és 1927 óta vezető jegyző Farmoson,

Aljegyző: Boly ás András. Irodatiszt: Sztencsik Ferenc. Közs. bíró: Csákó Pál. Törv. bíró: Kényé András. Pénztáros: Csákó János. Közgyám: Csákó Pál.

M. kir. posta

Vezető: JJrbán Anna férj. Polcz Jánosné.

EGYHÁZAK, ISKOLÁK.

Róm. kath. egyházközség.

Sokszázados múltra tekinthet vissza, de önálló egyh, közs. nem volt, hanem Tápiószele község filialéjaként szerepelt. A hívek kérésére 1920-ban dr. Hannauer István váci püspök önálló lelkészt ad a községnek Tú- róczy Enoch személyéiben, utána Payer István lett lelkész, ki 1922-ben mozgalmat indított a plébániaiak megépítésére. A túlnyomóan szegény lakosság erejét meghaladó buzgalommai lehetővé teszi ezt és 1925-ben megépül a plébániai lakás. Azóta a farmos! egyházközség a nehéz viszonyok mellett is igyekszik hivatását betölteni és a fejlődést előmozdítani. A közs, lakossága nagyobbrészt róm. kath. vallású.

Plébános: Molnár Lajos Sándor.

1891-ben Hatvanban született. Gimnáziu-