Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
114 VÁCSZENTLÁSZLÓ—VALKÓ Cséplőgéptulajdonosok: Furulyás Testv., Pribeli András, Sári József (traktor I—II. rt.). Csizmadia: Urbán János. Doliánytőzsdetulajdonosok: özv. Balog Józsefné, Győri Istvánná, Sára József, Sára Mihály. Földbirtokosok: Gödör László. 1869-ben született Szén ti ászlón. 36 holdom gazdálkodóik. A földet felerészben örökölte, a többi a házzal együtt felesége és saját szorgalmas munkájának gyümölcse, A közs. képviselőtestület tagja. 6 évig pénztárosa és 3 évi bírója volt a községnek. László fia végigküzd ötté a háborút, kis ez, bronz v. é., Károly cs, kér, és 2 német kitüntetés tulajdonosa. báró Schossberger Viktor 1296 kát. hold, M. kir koronauradalom gazdászata 317 kh., M. kir. koronauradalom erdészete 1444 kh., Polner Lajos és János 173 kli., vitéz Sára János 29 kh., Pribeli András 40 kh.. Gádor Gábor 35 kh., Bernarcsi Ferenc 23 kh., Róm. kath. lelkész 28 kh., Községi jegyző 23 kh., Varga József 25 kh., id. Pribeli József 40 kh., Proszli József 35 kh., Takács Mihály 31 kli., Sára Balázs 33 kh., Botlik Ferenc 24 kh. Kereskedők: Győri Istvóm. 1886-bam született Szádén. Iparát szintén ott tanulta. 1919 óta helyben önálló, A háborúban az orosz fronton harcolt, fogságba került, ahonnan 1918-ban szökött haza. Bronz v, é., Károly cs. iker. seb. érem tulajdonosa. A MOVE Lövész Egylet díjnyertes lövésze, Rédlich Zsigmond. Helyben született. Gyermekkora óta szülei üzletében dolgozott, 30 év óta vezeti üzletét, mely most leánya nevén van. A háborúban résztvett mint telefonista.A szerb fronton megsebesült. Károly cs. kér. tulajdonosa. özv. Balog Józsefné, Hanf Józsefné, Lippai János, Sára József, Sára Mihályné. Hentesek és mészárosok: Sára József, Szira András. Kocsmárosok: Szira József, Szira Ferencné (korlátlan kimérők), Láva József (korlátolt kimérő). Kovácsok: Mészáros Sándor. 1875-ben Vácszenitlászlón született. Az ipariskolát Bpesten végezte. Mint segéd a fővárosban dolgozott. 1900 óta helyben önálló. A háborúban mint huszár tizedes harcolt 1917-ig, mikor a község felmentette. Fia dr. Mészáros Géza Zsámbokon más od jegyző. Ipartesiület tag, a Községi Tűzoltó Testület pénztárosa. Budgyas Oszkár. Malomtulajdonos: özv. Borbás Józsefné (hengermalom). Vitézek: v. Buzson Mihály fdm., v. Sára Jáinos fdm., v. Szira József ácsmester. VALKO Nagyközség-. — Hozzátartozik: Csákó-p. és Schossberger-m. A vaLkói erdőt, mely I. Ferenc Józsefnek is kedvenc vadászhelye volt, már a középkorban is látott fejedelmi vadászokat. 1382-ben Nagy Lajos vadászott az itteni erdőségekben, sőt Mátyás király is kirándult ide vadászni. A XV. század elején Prodavizi Ördög Miklós birtoka, aki Zsigmond királynak adta cserébe. E birtokot Albert király 1438-ban a Rozgonyiaknak adta. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott, 25 adóköteles házzal. Az 1633— 34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei között találjuk, két adóköteles házzal. A hódoltság végszakában pusztulásnak indult és 1695-ben csak fél portát vetettek ki e helységre. 1715-ben 30, 1720-ban 27 adóköteles magyar háztartást írtak benne össze. A község róm. kath. temploma 1810-ben épült. 1848 előtt 38 és fél úrbértelke volt, mely 156 telkesgazda között oszlott meg. 1848-ig a herceg Esterházy-csalkd volt a helység földesura. A tagosítás 1863-ban történt. Az 1849. április 6-án vívott isaszegi csata, melyben György fényes győzelmet aratott Windiscgrätz fölött, _ Valkó határát is érintette. A herceg Esterházyak itteni erdőbirtokát 1867-ben a magyar kormány vette meg és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta. LTjabban a villanyvilágítást bevezették. A világháborúba bevonult katonák száma: 404, hősi halottaké: 68, hadiözvegyeké: 41, hadiárváké: 45. A hősi halottaknak emlékére szobor állíttatott fel. . A földbirtokreform folytán 608 kát. hold 1089 négyszögöl területű szántó osztatott ki 394 egyén részére.
