Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
112 SZÁD A—VÁCSZENTLÁSZLÓ BETÜSOROS CÍMTÁR Asztalos: Végh István. Ács: Molnár Lajos. Baromfikereskeclők: özv. Kovács Istvánná, Nagy Bálintné. Biztosítási ügynökök: Petrák Andreis, Vjsigri József. Bognár: Szántai István. Cipészek: Homed József, Molnár József, Musitz Ferenc. Cséplőgéptulajdonosok: Meív. Gépgyár 2 drb. 12 HP., Szada cséplőgéptársaság 12 HP. Dohánytőzsdés: Gyerkó István. Férfiszabó: Remport István. Földbirtokosok: Bánó László 50 kh. Gazdatiszt: Hausdik Károly, Beke István 26, Bene Jánosné 21, Dlondy Guidó 25, F. Illés István 20, S. Illés Sándor 25, Magyar Istvánt 40, Korona uradalom 177, özv. Juhász Jánosné 294, Orosz Jánosné 25, Petrák Sándor 23, Puskás Sámuel 22, Simon Sámuel 21, Szabó György 20, Szada Legelő Társaság 277 kh. Fűszer- és vegyeskereskedők: Neumann József. 18919-ben született Felsőausztriában. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1929-íben helyben önállósította magát. 1917-ben bevonult, az orosz és Iramán hadtápterületelkein teljesített szolgálatot. Két évig szolgált a Nemzet*; Had seregben is. Hangya Szöv., Petrik Sándor, Rém- port Istvánná, Rosenberg Jenő, Török Sámuel. Hentesek és mészárosok: Biró Béla, Liber István. Kádár: László Ferenc. Kerékgyártó: özv. Szalay Zsig- mondné. Kocsmárosok és vendéglősök: Hangya Szöv., ifj. Petrik András. Kovácsok: Bostl Jcinos, Horváth Kálmán, Komenszky József, Ócsa- János. Marhakereskedő: id. Petrik András. Pék: Posch József. Tojáskereskedő: Nagy Bálintné. Vitézek: v. Szőke László k.-tanító, v. Kisnándor Sáindor fdm. Zöldségkereskedők: Fali Sándor, özv. Kovács Istvánná, Nagy Bálintné. VÁCSZENTLÁSZLÓ Nagyközség. A vármegye régi irataiban Valkó-Szent-László néven szerepel, s csak a XIX. század negyvenes éveiben kezdték jelenlegi nevét használni. A község htaárában vonul végig a Csörszárka és Szent László király a mogyoródi csata alkalmával itt ütötte fel a sátorát. Az 1633—^4. évi török kincstári adó- lajstromokban a pesti nahije községei között szerepel, 7 adóköteles házzal. A török hódoltság végszakában népessége nagyon megfogyott. 1691-ben még csak egynyolcad portát vetettek ki rá; de rövid idő alatt népessége annyira megnövekedett hogy 1695-ben 2 portával rótták meg. 1715-ben 18,1720-ban 20 magyar és 6 tót adóköteles háztartást írtak össze e helységben. A plébánia 1675-ben már fennállott, anyakönyvei 1740-ben kezdődnek. A templom 1744-ben épült, pító volt cs. kir. alezredes az olasz háborúban Veronánál történt megmenekülése emlékére tett 1846-ban. Ez alapítvány kamatait évenként a községi szegények között osztják szét. 1848 előtt 43 és fél úrbértelke volt a helységnek. 1848-ig a hercep Esterházy család volt helység földesura. E család sarja: herceg Esterházv Pál, 1860-ig volt itt birtokos. A tagosítás 1863-ban történt. Jelenleg a gödöllői koronauradalomnak és báró Schossberper Viktornak van itt nagyobb birtoka. A világháborúban bevonult katonák száma: 217, hősi halottaké: 52, hadiözvegyeké: 28, hadiárváké: 4. A hősi halottaknak emléket állítottak. A földreform folytán a község igénylői 277 kát. holdat kaptak. ÁLTALÁNOS ADATOK katli.: 1701, ref.: 3, ágh. ev.: 2, Lakosság az 1930. évi népsz. sze- izr•: 4. Házak száma: 397. rint: 1710 lélek. Színmagyar. R. Területe: 5191 kh., melyből a köz-
