Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
90 PÉCEI zsánna, Puky László, Puky András, Jakabfalvy, Szunyogh Sándor és Dániel. Fáy Gábor árvái. 1819-ben gróf Ráday Pál, Fáy Mózes, Kazolay Lajos, Darvas Ferencné, Szem me Ferencné, szül. Fáy Sára, Komárom 1/ Ferencz, Halász Antal, Sárközy János, Puky Sándor, Jakabfalvy Dániel, Fáy Ferencné, Fáy Ferenc, Puky Károly voltak a birtokosok. A Ráday-kastélyt és birtokot Kelecsényi Rafael vette meg-. A régi családok legnagyobb része elköltözött: közülők 1896-ban egyedül Fáy Béla lakott a községben. Hasonlóképen gazdát cseréltek a birtokok is. A Kovács Illés és Sebastiani Frigyes-féle birtokot báró Korányi Frigyes; ifj. Fáy Béla birtokát Szilágyi Emil, Fáy Ferenc; a Sárközy és Szemere családok birtokát Pékáry István; a Sárköziekét Er- dey Antal; a Kún család birtokát Haas József örökösei; az Ottlyk-féle birtokot Schwachhof fér Lajos szerezték meg. Itt született Fáy András és Szemere Pál, a költő. A péczeli rom. fcath. kápolnát a Stettner Ignáic-féle uri- lakból alakították át. Az evangélikus egyházról egészen a XVIII. század elejéig vannak adatok. 1834-ben önálló leányegyházzá alakultak. Templomuk 1860-ban épült. A róm. kath. plébániát 1900-ban alapították. Ez évben épült az új plébániatemplom is. Az izraelitáknak már 1703-ban volt itt imaházuk. Már az 1737. évi összeíráskor több zsidó család lakott a helységben. Imaházuk leégvén, 1826-ban újjáépült, xiz itteni izraelita üitKözseg, mely egyike - volt a legrégebbieknek, 1887-ben feloszlott. A világháborúban bevonult katonák száma: 1130, hősi halottaké: 131, hadiözvegyeké: 61, hadiárváké: 21. A hősi halottaknak emléket állíttattak. A kommun megszállás alatt Kovács Gyula Máv. segédmunkást a kommunisták lelőtték. A földreform folytán a község igénylői házhelyet kaptak 147-en, földet 117-en. Földben 930, házhelyben 26 kát. holdat kaptak. A községben orsz. vásárt minden év május első és szept. második hétfőjén tartanak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 7500 lélek. Színmagyar. Róm. kath.: 3000, ref.: 2500, ágii. ev.: 250, unitárus: 5, g. kath.: 45, izr.: 200. Házak száma: 1600. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 7200 lélek és 1310 ház van. Területe: 7581 kh. Szántó: 5742 kh., rét: 225, legelő: 646, erdő: 394, szőlő: 66, kert: 159, nádas: 14, terméketlen: 331 kh. Erdőbirtok: Su- koró 50 kh., Kelő dűlő birtokosság erde.je 50 kh. Termények: gabona- és vete- ményfélék. Vas. áll.: helyben. Szállás: kocs- márosoknál. Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben. Főszb., Járásb., Tkv.,. Adóhiv., Pii. 'bizt., Pii. szak., Yál. kér.: Gödöllő. Törvsz., Pii. ig., OTL, Mezőg. Kamara, Keresk. Kamara, Iparfii.: Bpest. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság' Telefon: 3. Vezetőjegyző: Takács László. Pécelen 1886-ban született, középiskoláit és jegyzői tanfolyamot Bpesten végzett. 1905ben lépett közigazgatási pályára, 1919-től Pécel közs. főjegyzője. Népművelődési levente egy, megalapítója, Stefánia Szöv, védőint. és az ált, pótig, isik, felállító ja, helyi Hitel szöv. ig, tagja és még számos egyesület telkes tagja, a „Pécel'' c. tap kiadója. Orosz fronton küzdött, II. oszt. kát, érd. kér., a Sign. Laud, és Károly cs. kér, tu- ajdonjsa, _ Adóügyi jegyző: Vámos Sándor. Aljegyző: Komonyi Lajos. Iroda- tisztek: Blassay Irma, Kiss Júliar Mezey Mária. Közs. bíró: Kállay Ferenc. Körzeti íorg. adóhivatal Vezető M edrihratczky Sándor. M. kir. posta Postamester: özv. Mándy Gyulámé. Máv. állomás Áll. főnök: Imregh Béla. EGYHÁZAK, ISKOLÁK Róm. kath. Egyházközség. Plébános: Mészáros István. Kántor: vitéz Monori Sándor. Ref. Egyházközség. Lelkész: Deme László. Kántor: vitéz Csery József. Ágh. ev. Egyházközség. Lelkész: Blázay Lajos.
