Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
304 KISPEST kispesti illetőséggel jutalmazta. Az oirtih. ízt. imaegyesület vezetője. Háborúban Zoltán fia frontharcos volt s mint főhadnagy szerelt le, Sándor fia s. szóig, hadnagy volt. Szendrey János ny. áll. vasgyári int., Szt. István krt 21, Nagydorogon 1889-ben született, főreál isk. érettségit Bpesten 1910-ben államszám- viteli v’zsgát 1911-ben tett. 1910-ben a m. k<r. Orsz. Közp. Statisztikai Hivatalnál, majd ia cinkotai adóhivatalnál működött. 1912 óta áll a vasművek szolgálatában, hol többszöri előléptetés után 1921-ben intéző lett. Több egyesület tagija. özv. Szilágyi Bélámé szül. Kubinyi Meskó Gizella, Thurzó koz 6, Iskoláit Bpesten és Győrben végezte. Pesterzsébeten. Taksonyban, Soroksáron és helyben működött, 1921 óta nyugdíjban van. Szt. Alajos árvaház alapító, amerikai missio felügy, tagja. Óvoda felügy, biz. tag, a népkonyhát vezeti. Volt r, k, templom- anya. Jótékonysági akcióiknál közreműködik. A háborúban két öccse vett részt. Szokody András ny, MÁV I. o, segédtiszt. Iskolái élvégzése után a oipészipart tanulta. 1905-ben lépett a máv. szolgálatába Bpest-Ferencvárosi pályaudvaron kezdte szolgálatát. 36 évi szolgálat után 1930-ban vonult nyugalomba. Háborúban Sándor öccse vett részt. I erény János ny. m. kir. főmérnök, Kund u. 10/1. Nagyágon (Hunyad m.) 1864-ben született, Selmecbányán érettségizett, majd a bányászati főiskolát 1886-ban végezte. Államvizsgát 1889-ben 'tett. Pályáját magángépgyárakban kezdte, majd 1891-ben a zólyom- bréznói áll vasgyár szolgálatába állott. Segédmérnökké, majd mérnökké lépett elő s 1898-ban a műszaki osztályhoz került, s főmérnökké 1905-ben nevezték ík'. Az oláh megszállás után kiutasították. Bpesti Mág-nál nyert beosztást. 35 évi működés után mint az anyagvizsgáló laboratórium vezetője 1925-ben vonult nyugalomba. Irodalmi munkássága a bányászati és kohászati szaklapokban é9 a „Magyar Vaskereskedő“ hasábjain jelent meg. Irt társadalmi krón ikákat a bányászat és kohászat múltjából. Több találmány és szabadalom tulajdonosa. A Bányászat és Kohászat Egy. r. tagja a Soproni Bányászati Főiskola kinevezett vizsgáztató biztosa, Özv. Tóth Sándorné sz. Csécs Borbála, Liget u. 13, A bábalképző tanfolyamot 1913-ban végezte. 1913—1923- g miiint magán,szülésznő, 1923—1925-ig mint városi szülésznő működött. Háborúban nevelt fia Csécs Gábor és atyja Csécs Ferenc vettek részt, 5 évig orosz fogságban volt. Török Gábor ny. MÁV főintézőr Főtér 10. Kunszentm klóson 1886-ban született) Budapesten érettség izeit és egy év'g gazd. akadémiát hallgatott. A Máv, szolgálatában 1885-től áll s az északi főműhely 1895-től az áll. vasutak igazgatóságánál az építészeti főosztályhoz lett beosztva mint számellenőr ■ill. személyi ügyek referense, A M. kir. Közi, ü. Múzeum többszörösen kirendelt h. őre. Több egyesület tagja, s kitüntetés tulajdonosa. Atyja az isaszegi honvéd emlékmű létrehozásánál tevékeny részt vett é;s a le leplezésnél nagy emlékbeszédet mondott. Vörös István ny. MÁV s. tiszt, Géza u. 40. Bönyön (Győr m.) 1873-ban született, iskoláit Bábolnán végezte, 1906-ban lépett a Máv, szolgálatába, s mint vonatkísérő teljesített szolgálatot 24 évig, A V. O, G. E.- nek a bpesti vonatkísérők otthonának, a Marik egyesületnek tagja. Háborúban mint vonatvezető a hadi szállításoknál teljesített szolgálatot. Két öccse küzdött a háborúban, egy k megsebesült. BETÜSOROS CÍMTÁR a) Iparosok Arany- és ezüstműves: Boczán Sándor. Asztalosok: Gayer János, Aladár u. 20. 1876-ban született Németkéren. I páriát 1891-ben tanulta. Mint segéd Ausztriában és iNémetországban, nagyobb üzem ékben dolgozott, 1906 óta önálló és üzemét 1910- ben géperőre rendezte be. Városi képv. A VI. kér. Polg. Kör és a Bútor Szöv. élnö- ke és alapító tagja. 1948-ban bevonult, a románok ellen harcolt, egyszer sebesült. Mint 50 százalékos rokkant szerelt le. Giszinger György, Üllői n. 194. 1882-ben született Bácsalmáson. Iskoláit, iparát ugyanott tanulta. Mnt segéd dolgozott Eszék, Szeged, Csongrád városokban, 4 évig volt Németországban, 1927-ben helyben önállósította magát. 1915-ben bevonult az olasz, orosz és szerb harctéren küzdött, m nt tizedes szerelt le, K tüntetései: kétszer k is ez., bronz v, é. és Károly cs, kér, Lajos János, Tulipán u. 22.
