Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

266

KISPEST

megnyerő, nyugodt modora volt legfőbb segítőtársa. Hamar megnyilvánult hatalmas munkabírása, komoly alkotásvágya, csakhamar megnyerte kortársai bizalmát, kik lelkes munkatársaivá szegődtek. A képviselőtestület értékes tagjai, kik Kispest jövőjét szívükön viselték s kikkel Brandtner csakhamar megszerettette magát, méltók a megörökítésre: Bódy János főv. műszaki tanácsos, Vadász Márton, a Biehn-féle kátránygyár igazgatója, Szúr- may Sándor, Tárnok Árpád, Gollowitz Győző, Mayer István', Varjú Kálmán, dr. Nagy Károly főorvos, Szinnyay László állatorvos, dr. Edelmann József orvos, Herbacsek Bertalan nagykereskedő, Beretvás Tamás gyógyszerész, Holzmann Ármin nagykereskedő, stb.

Brandtner főjegyző a mindinkább fokozódó igények kielégítésére mindenekelőtt Pestszentlőrincen külön irodát állított fel, hogy a lőrincieknek ne kelljen ügyeikkel minduntalan a községházára futkosniok. Az iroda vezetését egy fiatal közs. jegyzőre: Kuszenda Lajosra bízta. Kuszenda olyan ügyesen vezette az ügyeket, hogy a lőrinciek alig egy év leforgása alatt arra az elhatározásra jöttek, hogy Kispesttől elszakadnak és önálló községgé alakulnak. Ez valóban meg is történt 1900-ban.

Szentlőrinc paszta Pestszentlőrinc néven a vármegye llllWOO. kgysz. határozata alapján önálló nagyközséggé alakult s első jegyzőjévé Kuszenda Lajost választotta meg. Pestszentlőrinccel 7812 lakost vesztett, de azért magának Kispestnek két szerannyi lakosa maradt, kerek számban: 15.000 lélek- számmal.

Brandtner látta, hogy Kispest 15.000 főnyi lakosságának fejlődési igényeit tovább nem lehet kielégíteni azzal a berendezéssel, amelyet talált. De átlátta azt is, hogy Kispest fejlődése, különösen kulturális téren elmaradt, s hogy Kispest iskoláinak és közműveinek kiépítésével még nagyobb fejlődésre van kilátása, mint az elmúlt húsz esztendőben.

Eperjessy Lajossal karöltve rendbehozták először Kispest adózási rendszerét, méltányosabbá és igazságosabbá téve az adószedést, mely nemcsak a közigazgatási költségeket, de a beruházási költségeket is lehetővé tette. Kidolgozta a nagyközség szabályrendeleteit s megalkotta azokat a pénzügyi és közigazgatási kereteket, melyeik lehetővé tették nagyszabású iskolapolitikájának végrehajtását. Mielőtt ezeknek a megvalósításához fogott volna, 1903- ban, a megyével karöltve, a község; főközlekedési útvonalát, az Üllői-utat keramitburkolattal látta el. A szerződés 50 év alatt törlesztendő kölcsönnel oldotta meg a pénzügyi részét, melynek felét az állam vállalta. Ma már csak évi 1000 pengő tisztogatási költség terheli a községet a nagyértékű út fenntartásában.

Ezután az óvódák, iskolák és középületek (vágóhíd, közs. kenyérgyár), sportpálya, új temető céljaira összesen mintegy 60.000 négyszögöl területet szerzett meg. 1900—1901-ben az összes utcákba bevezettette a villanyvilágítást. Nagy utánjárással kieszközölte, hogy a villamosvasutat a Sárkány (ma Szt. Imre hg.) útra is bevezették. Elkészítette a vízvezetéki és csatornahálózati terveket és szabályrendeleteket.

Működése első évtizedében megépítteti a község költségén a Kossuth- téri, Fő- (Horthy Miklós út) utcai, Üllői-úti és Toldi-utcai óvodákat. A felszaporodott tanköteleseket nem lehetett többé az egyetlen Petőfi-utcai elemi iskolában elhelyezni, megszervezi a Üllői-úton az alsókispesti és felsőkispesti elemi iskolákat.

Az iparostanonciskolát, mely elhanyagoltságában és kezdetleges felszerelésében éppen azok előtt volt a legnépszerűtlenebb, akiknek készült: az iparostársadalom előtt, újraszervezi. Tanítóit: Bertalan Bélát, Kronewettert, Adorjánt, Winklert, Eördög Károlyt a község költségén szaktanfolyamokra küldi.

1910-ben megindítja a tárgyalást állami polgári iskola felállítása tárgyában.

Az 1910-iki népszámlálás nagy meglepetést hozott az illetékes kormánykörökben. Kispest iakossága ekkor már 30.212 lelket tett ki. Ekkor tűnt ki a nagyközségnek nagy kulturális elmaradottsága. Az ország legnépesebb községei közé emelkedett. Kispestnek egyetlen középfokú iskolája sem volt. A villamosvasutak zsúfoltak voltak a közép- és főiskolákba özönlő gyermekektől és ifjaktól. mi a reggeli villamosközlekedést csaknem megbénította.

E bajok régóta táplálták már a lakosság vágyát egy középfokú iskola létesítése iránt. Csakhogy a község saját költségvetéséből, melynek nagyrészét a közművek létesítése foglalta le nem is gondolhatott községi iskola felállítására. Az 1911. év meghozta a kívánt eredmény e kérdésben is. Az 1908. évi XXTX. t.-c. alapián a Kispest területén a Sárkány-u, jobboldalán elterülő 472.200 négyszögölnyi területet a kincstár Sárkány József örököseitől meg-