Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

KISPEST

263

mint egyszerű iparos Kispestre. Három fia és és leánya közül János volt a legidősebb, gyermekkorát itt töltötte, látta Kispestet a pusztából kinőni. Háiíuk az Üllői-út mentén a legelsők egyike volt. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a műegyetemre ment, de költői lelke, mint annyi más jelesünket a színpadhoz csalogatta. 1894-ig színész volt, mérnöki diplomái it csak 1908-ban szerezte meg. Atyja és családja kívánságára, mint műszaki tisztviselő a fővárosnál kapott alkalmazást. Ettől kezdve hivatala, családja és Thália rajongó szeretete közt osztotta meg életét. Mint városi képviselő minden fontosabb közügyben lelkes szószólója, tanácsadója, szakértője volt a községnek, később a városnak mindenben, amelyben műszaki tudása és nagy gyakorlati tapasztalataira szükség volt. Kispest történetét az ő humoros visszaemlékezései nélkül, melyeket a fővárosi és helyi lapokban tett közzé, nem lehet megírni. 1894-ben az ő szatirkus „A kispesti próféta“ c. vígjátékával nyitja meg Mezen Béla színtársulata a kispesti színházat. A világháborúig 14 színigazgató, ugyanannyi színtársulattal az ő színházában áldoz a színművészeinek a kezdő, alakuló félben levő községben párját ritkító sikerrel. A siker kimerítette a kispestieket, úgy hogy 1898-ban színtársulatot nem hoz Bódy Kispestre, hanem megalakítja a „Kispesti Műkedvelők“ körét, mely hat hetenkint egy-egy műkedvelői előadással nemcsak szórakozást, műélvezetet nyújtott a kispestieknek, de a társadalmi rétegek ösz- szemelegedését és a jobbak vezetésére hivatottak kiválasztódását, igazi társadalmi életet teremtett Kispesten. 1909-től kezdve minden nyáron, 1905-től kezdve, mikor is a békéscsabai színi kerületbe osztatott be, a színészet országos rendezése idejében, kevés kivétellel, a Miklósi/ Gábor színtársulata látja el a 2—3 hónapra terjedő idényt a mai napig. A közigazgatási hatóságokkal, amelyek a „mutatványos előadások“ kategóriájába sorolták a korai lelkes és merész vállalkozót, sok súrlódása volt a derék Bódy Jánosnak, ki atyja volt a színészeknek s ki érdemei tudatában nem igen hajlongott a szolgabíróknak, kik mindenféle ürüggyel akadályokat gördítettek útjába. Ez végkép elkeserítette s 1914-ben a világháború átvonuló katonáinak kaszárnyául rendezte be a színházat. 1929-ben bekövetkezett halála utolsó éveit nem a múlt érdemeinek az emlékei, hanem a jelen bürokratikus félszegségei felett érzett keserűség árnyékolta be.

A 90-es évek alkotásaiból kiemelkedik a Kispest—pestszentlőrinci vasútállomás létesítése és 1895-ben teherpályaudvarral való kibővítése, a Vadász Márton közs. képviselő, később gyárigazgató és dr. Napi/ Kárróly főorvos buzdító közreműködésével a Kispesti Önkéntes Tűzoltó Eyi/let megalakítása, az alsófokú iparostanonciskola szervezése, az utcák fásítása.

1896 augusztus 2-án díszközgyűlés keretében ünnepelte meg Kispest Magyarország 1000 éves és Kispest 25 éves fennállásának jubileumát. E jubileumi ünnepélyeken szerepelt a Kispesti Dalárda, mely Schérz Ferenc kez- deménlyezésére 1895 okt. 5-én alakult meg. de már ugyanezen évben a szombathelyi dalosversenyről versenydíjjal tért haza. Azóta négy országos versenyen szerzett kitüntetést. Buzgó és lelkes karnagya Schtalmach Sándor volt. 1902-ben volt első zászlóavatási ünnepélye. A zászlóanyai tisztet Brandter Pálné úrnő töltötte be. 1920 okt. 7-én már 25 éves fennállását ünnepelte, mely alkalomból 14 dalegyesület részvételével tüntette ki.

1890-ben alakul és 1898-ban újraalakul a Kispest Casinó“. Elnöke a népszerű Ribényi Antal plébános, jegyzője Andor Gyula képviselőházi tisztviselő, később elnöki tanácsos. Az Árpád-utcai Forinanek-házban kezdte meg szerény keretek közötti működését. Innen a Bódy-féle házba költözött. Ri- bényi lemondása után Dorfner jegyző lett az elnöke, de az eredeti kaszinói szellemtől eltérő iránya miatt sokan kiléptek, míg végre feloszlott. 1898-ban Ribényi elnöklete alatt újraalakult. Helyiségei az Üllői-uti Höchst és Köller- vendéglőben voltak. Állandó helyiségváltozás miatt sok bajjal küzdött. A második kaszinó „Tisztviselői Kör“ nevet viselt. Tagja volt minden szá- mottévő tisztviselő. A helyiséghiányon Csimár Károly építész lígy segített, hogy a választmány jótállása mellett megépítette az Úri Casinónak nevezett mai házát 1910-ben. A tagok száma kezdetben 150—300, ezidőszerint 600 körül mozog. Ribényi után Andor Gyula nyug. képviselőházi elnöki tanácsos, ennek lemondása után 1911-ben Drexler Antal plébános. 1923-ban Andor Gyula lett az elnök. Ekkor azonban a kommunizmus és oláh megszállás pusztításait kellett helyrehozni, amit Herein Károly rövid elnöksége alatt sikerült is megindítani és Voyel István elnöksége alatt annyira konszolidálódtak a viszonyok, hogy a súlyos anyagi zavarok — melyeket Edelmann József orvosnak sikerült elhárítani — nem fenyegetik a kaszinó létét. 1920-ban a politika lett úrrá az Úri Kaszinóban. A szélső elemek összetűzése napirenden volt. Herein Károly elnököt kibuktatták, ki a liberális gondolkozáséi elemek-