Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

KISPEST

261

tott község- felvirágoztatására. A község intelligenciája nagy szeretettel fogadja. Megalakul az intelligencia tömörítésére a Casinó (a későbbi Uri Casino elődje) az 1884. évi XVIII. t.-c. szellemében megalakul (1888-ban) az iparosság érdekeinek szolgálatára az Általános Ipartestület.

Madarassy szép reményekre jogosító működésének azonban csakhamar véget vetett 1893-ban bekövetkezett hirtelen halála. Tisztelői és nagyszámú hívei monumentális síremlékkel rójják le iránta szeretetüket és kegyeletüket.

1893-ban Dorfner Antal adóügyi jegyzőt választják meg közigazgatási jegyzőnek, ki kedvelt tagja volt az akkori kispesti úri társadalomnak. Részt- vett minden ideális mozgalomban, mely Kispest emelését célozta. E mozgalomnak igazi spiritus rektora Ribényi Antal volt, Kispest első róm. kath. lelkésze. Páratlan buzgalmú, lelkes fiatal pap volt, kinek törhetetlen akaratából született meg Kispestnek sok áldásos intézménye, elsősorban a mai monumentális templom: a Rudolf fogadalmi templom. Kispest túlnyomó többségű lakossága róm. kath. volt, kik már 1878-ban foglalkozni kezdtek egy katholikus templom felállításával. Gyűjtés útján néhány 1000 forintot összehoztak s anélkül, hogy a továbbiakra gondoltak volna, hozzáfogtak a templomépítéshez. A pénz azonban hamar elfogyott, ekkor a váci püspökhöz fordultak, adna nekik lelkészt, ki majd a templomépítés feladatát is meg- oldja. ( .

A püspök teljesítette a kispestiek kérését s kinevezte Ribényi Antal kiskunfélegyházai segédlelkészt, ki maga így írja meg megérkezését és első ténykedéseit: „A kinevezett lelkész én voltam. 1883 aug. 1-én érkeztem meg a községbe. Nagy ünnepéllyel fogadtak, egész Vecsésig jöttek elém, s onnan kísértek haza új híveim.

Haza! Istenem, mily otthon volt ez még akkor! Egy kis házikót béreltek ki számomra. A lakás két favázas szobából állott; télen hiába fűtöttem, mert majdnem megfagytam, azonban ez nem volt olyan fontos kérdés, mint maga a templom kérdése. Midőn az első misét mondtam benne, akkor a falak kíviil-belül vakolatlanok voltak, a menyezet nyitva, sőt helyenként maguk a falak is. A templomban összesen öt pad volt, a porond homokos, a bejáró- ajtótól kezdve, egész az oltárig ... — új gyüjtőíveket bocsájtottunk ki. Az ország derék lelkészkedő papságáé az érdem, hogy egy év múltán rendbehozhattuk a templomot és felépítettük a plébániát. Igaz, hogy a toronyra nem került pénz ... A hívek eléggé zúgolódtak, mert nekik mindenáron torony kellett volna és nem plébánia. Váltig védekeztem azzal, hogy hiszen nem lakhatom a toronyban . .

E sietség, a semmiből sokatakarás eredménye lett, hogy az újabb gyűjtésből befejezték ugyan a kis templomot, de csakhamar kitűnt, hogy a templomot szerkezeti hibák miatt az összeomlás fenyegeti és hogy a 90-es évek alaU létesült villamosközlekedés, villanyvilágítás, útburkolás nyomán támadt letelepülési fellendülés annyira felszaporította Kispest lakosságát, hogy a róm. kath. híveknek csak kis hányada fért el a kis templomban.

1890-ben Ribényi plébános nagy előrelátással, de még nagyobb akaraterővel és páratlan szorgalommal nekiveti magát egy nagy, díszes Rudolf fogadalmi templom felépítésének. Gyűjtést kezd, nagy küldöttséggel felkeresi Wekerle miniszterelnököt, kérve segítségét, feleségének felajánlják a védnökséget. Wekerle 100.000 drb. egy forintos értékií sorsjegy kibocsátására ad engedélyt, A vallásalapból 10.000 forintot utalványozhat e célra, sőt mikor mindez nem elég a nagy cél eléréséhez. Ribényi Rómába utazik s a Propaganda Congregatio pártfogásával a világ összes katholikus misszióit felkéri exotikus néprajzi tárgyak gyűjtésére, melyekből 1896-ban az országos kiállítás keretében ritka látványos kiállítást rendez, végül díszes albumot, ..Rudolf Emlék-albumot“ szerkesztett, melynek jövedelmét mind a kispesti Rudolf- fogadalmi templom céljaira fordítják.

Mind méreteiben, mind építészeti ízlés tekintetében monumentális templom mely 1904-ben fejeztetett be és adatott át rendeltetésének. Első művészi építménye Kispestnek, mely hosszú évtizedekre kielégíti a kath. hivők lelkiszükségletét. Ribényi Antal neve örökké összenőtt a templom fenséges hivatásával. Lelkes, joviális alakját Kispest alapítóinak kijáró nagy tisztelet és nagy népszerűség övezte már életében, mert nemcsak a róm. kath. egyházi élet, hanem Kispest minden kulturális és társadalmi mozzanatában, mint lelkes munkás kivette részét. Halála után fanatikus hívei minden hatósági ellenállás dacára kivívták, hogy földi maradványait az általa létesített templom alá temessék.

Az 1890—1900-as évek alkotásaiban melyek Kispestet naggyá tették, — az 1900-iki népszámlálás már 9777 lakost talált Kispesten — Dorfner Antal jegyzőnek és az 1894-ben megválasztott Ács László bírónak van oroszlánrésze. Az ő előrelátó és a kulturális és gazdasági fejlődés értékét fel-