Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
KISPEST 253 szigeten van Árpád fejedelem székhelye s a mai Kispest és Pesterzsébet a felvonulási területe minden hadszintóri, gazdasági és kereskedelmi mozzanatnak. Az Árpádok uralkodása alatt, különösen nyugat felé irányuló szarvasmarhakereskedelemnek e tájon volt az átkelési szakasza. Az Anjouk alatt virágzó falvak álltak itt, melyeknek^ romjaiból egy művészi építésű templom köveire bukkantak a Kispest-Wekerletelep alap- építő munkálatai közben. A török hódoltság alatt e kis falvak elpusztultak, lakosaik a nagymesszeségre í'ekvő falvakba, városokba menekültek, hogy a török martalócok- tól nagyobb biztonságba helyezkedjenek, mert a nagyobb lakosszámmal bíró helységeket nem merték megtámadni a portyázó török csapatok. így keletkeztek azok a nagy alföldi parasztvárosok, melyek népe a törökök kiűzetése után seim mert többé a régi kis falvakba vonulni, amikor a nagy távolságok a gazdasági munkák végzését akadályozták Ezért keletkeztek ezután az utolsó két-három század alatt a nagy alföldi városok és községek környékén elszórt tanyák. így született meg a Magyar Alföldi speciális tanyavilága, melyeknek kulturális és gazdasági szervezése a mai kor feladata lett. A török kitakarodás után nagy probléma lett a pusztán maradt területeknek az egykori tulajdonosok kezébe való visszajuttatása. A mintegy 150 esztendeig tartó török megszállás alatt sok család kihalt, mások az ország különböző részeibe származtak el, sokan el is feledték, hogy dédapáiknak birtokaik voltak egykor a megszállt területen. Okmányaik, adomány leveleik e hányattatás alatt elvesztek. Sok család kihalt. Csak igen kevesen tudták könnyűszerrel visszaszerezni őseik évszázados birtokait. A Habsburgok uralkodása alatt külön érdemeket kellett erre szerezniük. Ezek között nem utolsó helyen állott a Habsburgok iránti hűség, amit akkor magyar nyelven labancságnak neveztek, továbbá a katholikus hiten való maradás. Viszont súlyos teher volt a reformációhoz, a nemzeti hagyományokhoz, kiváltképpen pedig az alkotmányhoz való ragaszkodás, vagy éppen a kuruc fejedelmekhez való viszony, vagy a kuruc mozgalmakban való részesség. I. Lipót 1690 aug. 11-én a neoaquistiea (újrafoglalás) commissio címen külön bizottságot állított fel, mely ezeket a tulajdonjog-pereket lefolytatta. E bizottság sokszor önkényesen és a nemzeti érdek ellenére osztogatta a gazdátlan birtokokat. TII. Károly király emberségesebb viszonyokat teremtett e perekben, 1715-ben három neoaquisticacommissiót állított fel Pozsonyban, Kassán és Zágrábban, míg az 1723. évi XIX. t,-c. az akkor szervezett kir. ítélőtáblák hatáskörébe utalta ezeket a birtokpereket. Ezek a birtoikperek Mária Terézia uralkodása idejében is már a rendes bíróságok hatáskörében folytak, de még ez időben is nagykiterjedésű birtokok maradtak gazdátlanul, melyek új királyi adományként adattak „pro fide- libus servitiis“. A Duna-Tisza közén volt sok ilyen gazdátlan birtok. Pest közvetlen szomszédságában, Pest keleti határában egyrészt a Duna partján, másrészt délkelet felé Hatvanig és Gödöllőig: a Gubacsi puszta az egykori ősi Wat- thai (Batthai) nemzetség birtoka. Szentlőrinc puszta Zsigmond király alatt szépein berendezett királyi birtok volt, melyet Zsigmond magyar felesége, Cilley Borbála királynőnek nászajándékul ad és Szent Mihály puszta is ilyen gazdátlan birtok volt, melyek közül csak a Gubaes-pusztáért pereskedett a Watthai-család 1850-ig, mikor is a hatalmas, mintegy 4000 holdnyi birtokból 300 holdat megnyertek, míg a töbhi pusztát egyesítették a gödöllői urada^ lommal. Ezen egyesítésből egy 157.000 holdnyi birtok jött létre, ezt az óriási birtokot Mária Terézia királynő a Habsburg iránti kiváló és hű szolgálatok jutalmául Grassalkovich Antalnak ajándékozta. A XVIII. század legtüneményesebb pályafutásának egyike volt ezé a Szerencsedé. Diák korában a pécsi Franciskánusok kegyelemkosztján élt. A hagyományok szerint unokája, III. Antal herceg imég mutogatta Mária Teréziának, aki őt meglátogatta, azt a három cserépedényt, melyekben nagyatyja az ételt hazahozta a barátoktól. III. Károly király idejében szorgalma és tehetsége révén gyorsan emelkedett, 1731-ben már királyi személynök, majd kincstári elnök, öt év múlva bárói, majd grófi rangra emelkedik. Kamarai ügyész és királyi ügyigazgató korában a neoaquistika korszaka alatt óriási vgyont szerez a Duna—Tisza közén. Fiát, II. Antalt 1784-ben II. József császár birodalmi hercegi rangra emeli. A pazarlásairól híres herceg Mária Teréziát forró nyárban szánkón vitte ki Budáról Gödöllőre, hogy gödöllői kastélyának mesés pompáját megmutassa. Miként a szájhagyomány tartja, a 26 kilométeres úttesten máramarosszigeti sóbányáinak egy évi termése szolgáltatta a nyári havat. III. Antal herceg folytatta atyja pazarlásait, — bár sok hazafias adományával — a Nemzeti Müzeum és Nemzeti Színház telkét adományozta a nemzetnek,
