Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Ujpest
ÚJPEST 7 és egyrésze nem tartotta kívánatosnak a rendőri intenzív felügyeletet'. Ez a minden rétegből összeverődött népség képezte a 70-es évek elején Újpest nagyközség lakosságát. Természetesen a közigazgatás és a rendfenntartás nehézségeivé] az elöljáróság alig-alig tudott megbirkózni. Midőn erélyesebb rendszabályokhoz nyúlt, a lakosság 1874-ben valóságos forradalmat rendezett. A községházát megostromolva, felgyújtotta és teljesen lerombolta. A vármegye intézkedésére azután több évig a kivezényelt katonaság tartotta fenn a rendet. A pesti alvilághoz tartozók, ha a hurok szorult körülöttük, a fővárosi perifériákra húzódtak, ahová a rendőrség keze nem ért el. Ezek az elemek folyton veszélyeztették a főváros közbiztonságát, míg kormányintézkedésre, a szomszédos helységeket is be nem vonták az államrendőrség hatáskörébe. Újpest 1890-ben rendőrkapitányságot kapott, mely az összeépült Rákospalota város rendőrségi szolgálatát is ellátja. Ma a közbiztonság kifogástalan. utcái rendezettek, egyenes irányban haladók és tiszták. A főutcáin üzlet üzlet mellett, élénk utcai forgalmával valóságos fővárosi képet nyújt. A fővárosi lak ás mizériák folytán igen sok pesti elfoglaltságé tisztviselő, iparos és munkás települt itt le. Tekintettel a fővárosi ingatlanok drágaságára és a magas közterhekre, a spekuláció a vállalatokat közeli vidékre telepítette. így keletkeztek rohamosan a gyártelepek, különböző ipari vállalatok, egész gyárvárosi jelleget adva az alig negyedszázados városnak. A ma előttünk fekvő modern város lüktető életével, kulturális és közgazdasági fejlődöttségével kikívánkozik a megyei város keretéből, öntudatosan haladva az önállóság felé. Egyházak. A római katholikus egyházat úgyszólván Ujmegyer telep első lakosa, Mildenberg Márton alapította. Sajátjából és nyilvános gyűjtésből eredő pénzzel a régi temetőben 1840-ben kápolnát épített. A hívek szaporodásával mint filiálét előbb Mogyoródhoz, később Fót községhez csatolták. 1869-ben a püspök Újpestre külön segédlelkészt nevezett ki, 1870-ben már plébánosi joghatállyal bíró káplánságra emelte. Rendezték a lelkészi járandóságot. Gróf Károlyi István a kegyúri jogról lemondva, az egyháztanács azt királyi adományozás útján elnyerte és autonóm hatáskörében gyakorolja. A Milden- berger által épített kápolna helyett rendes templom vált szükségessé, melynek építéséhez a Károlyi által adományozott telken 1875-ben, — midőn az egyházat a püspök plébániai rangra emelte — hozzáfogtak, de anyagiak hiányában félbehagyták és csak 1880-ban gr. Károlyi Sándor hozzájárulásával folytatták az építkezést, míg 1881. nov. 27-én felszentelték. A tornyot közadakozásból csak hét évvel később építették mellé. A folyton növekedő híveknek a templom csakhamar szűknek bizonyult, így 1908-ban a templomot két oldalhajóval bővítették ki. A Református Egyházközség 1873-ban alakult. Néhai Máidy Lajos volt az első lelkésze, aki mint községi elemi iskolai tanító jött Újpestre. O gyűjtötte össze a község területén akkor még szétszórtan élő reformátusságot és Szalag Sándor és később Szilágyi Sándor főgondnokkal szervezte egyházzá. Az újpesti ref. egyházközség először mint Rákospalota filiája alakult meg, de mint ilyen leányegyház is bizonyságot tett életképességéről. 1878-ban már állt a mai templom, nem sokkal utána a lelkészi lak. Az akkor még alig háromszáz lelkes gyülekezet példát adó módon tett bizonyságot áldozatkész voltáról. Ma az egyházközség a vármegye egyik legnagyobb gyülekezete. 1895-ben alakult át rendes egyházzá, amikor is Rákospalotától teljesen függetlenítette magát. A ma is rohamosan fejlődő gyülekezet fő kívánsága, hogy fél évszázados temploma helyett újat, a nyolcezer lélekszámúnk megfelelőt építhessen. A kommün alatt a direktórium feloszlatta az egyházközséget, a presbyteriumot direktóriummal cserélte fel. De az egyház lassau- I ass an kiheverte a vörös korszak szenvedéseit. Jelenlegi lelkész Mády Gyula, tb. főgondnok dr. Hegedűs Lóránt, főgondnok Feltóthy László. Az egyház élén negyven tagú presbytérium áll, melyet a város kiváló vezérférfiai alkotnak, akik tevékeny szerepet visznek Újpest város közéletében is, méltóvá tévén az egyházat régi hírnevéhez, amit szintén a régi egyházvezetők vallás- felekezeti békességre törekvő készségükkel, a magyar hazához ragaszkodó izzó szeretetükkel és rendíthetetlen keresztény hitükkel emeltek fel es tettek mindenki által becsültté. _ , , Az evangélikus egyház alapítása pár évvel később történt. De az első perctől kezdve mindig küzdött az egyház az anyagiakkal.^ Egyszer meg is szűnt, mert az egyház temploma is árverésre került. A hívek templom es
