Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Ujpest

4

ÚJPEST

leket (exclusivum privilégium) szerezni nem fognak; hanem mindnyájan ugyanazon egy jussal élhessenek, kivé vén azon jussokat, melyeket az Uraság I. a 3-ik szám alatt magának feltartott és a melyeket vagy maga gyakorolhat, vagy külön szerződés útján egynek, vagy többeknek átaladhat.

9- er. A kereskedésnek és mesterségnek pedig főrugója lévén a hitel, melyet leginkább az igazság gyors kiszolgáltatása tart. fel, annak okáért aláveti magát minden gyarmati lakos azon szabálynak, minélfogva a törvénykezés útját az igazság gyors kiszolgáltatásában akadályozó bírói parancsolatokkal élni nem kíván, ellenkező esetben olyanok a bíróságnál el nem fogadtatnak, lemondván egyáltaljában az ellentállássali éléstől (oppositions remedio).

10- er. A házhelyeket akár osztály, akár eladás végett 300 négyszögölesnél apróbb darabokra elszaggatni egyáltalában tilalmas; és azért a legnagyobb házhelyek is, melyek úgy osztatnak fel, hogy a felosztott házhely minden része egy egész, két, három, vagy több 300 négyszög ölekből álló házhelyet tegyen.

11- szer. Az ilyes nagyobb házhelyek elosztását, vagy több egész házhelyeknek összekapcsolását tartoznak az osztozók, vagy vevők az Uraságnak bejelenteni, ki az osztály lehetőségét megvizsgálja és a helyben-hagyás után megtörténtet a birtok könyvbe beiktatja és a szerződéseket a történt esetre alkalmaztatja, mely végett a gyarmat évenként össze fog íratni.,

12- szer. Minden birtok eladásnál tartozni fog a vevő az adásvételbeli sommából v ét elr észképen (laudemium) 100 frttól 3 frt 30 hr, a ki pedig végintézet mellett jut a birtokhoz és a végrendezőnek nem egyenes örököse, annak becsárából 100 frttól 5 frtot tartozni fog az uraságnak fizetni, értvén egyedül ingatlan vagyont, másból az Úraság vételrészt nem kap.

13- szor. Minden házvétel, mely az Uraság tudta nélkül történik, a törvény előtt erőnélkülinek fog tekintetni, annak okáért az Uraság előtt történendő olyas adás-vételi átíratásnál, ha a vételbeli somma az uraság kijátszására a vevő által csalárdul eltitkoltatnék, valamint, ha a végrendelet útján birtokba lépő nem egyenes örökös, a törvényes megbeosülésnél valamely csalárdkodással élne, az ilyes csalárdkodó költségén tartandó Uriszéken kétszeres vételrész fog vagyonából kivétetni.

14- szer Hasonlóan, ha valaki a lakosok közül az átalengedetteken kívül akármely jussok gyakorlásába avatkoznék, az ilyes költségén tartandó úri széken 100 ezüst forint büntetésben sommás úton fog el- marasztaltatni és az elégtétel az ő vagyonából végrehajtás útján eszközöltetni.

15- ször. Köteleztetik a község az Uraságtól Templomra, iskolára és a Község házára ingyen nyert házhelyen egy esztendő alatt az építéshez hozzáfogni, ezen házhelyek más célra leendő fordítása egvál- talján tiltatik.

16- szor. Az Uraság képviselőségét elismerni tartozik.

17- szer. Szavazati többséggel és az Uraság helybenhagyásával alkotott új szabályokat elfogadni és azokhoz magát alkalmazni minden gTarmati lakos köteles.“

III. A belső rendszer, község igazgatása és a közjó előmozdítására nézve:

liször. Köteles a Község minden esztendőben és ugyancsak Januárius 1-ső és utána következő napjain egy Közgyűlést tartani, ha pedig a körülmények azt egyébbkor is szükségessé tennék, az Uraság által határidő rendeltetik és legalább 8 nappal előbb közhírül tétetik, mely közgyűlésben:

a) Helye és szavazata vagyon minden házzal bíró lakosnak.

b) Az Elnökségre az Uraság hívatik meg.

c) A Tanácskozási tárgyat szavazati többség dönti el.

d) Minden végzés csak az Uraság helybenhagyása után nyeri lező törvényes erejét.

Az ilyes közgyűlésen:

A) Magok részére egyedül a Községet és ennek lakosait kötelező, a hazai törvényekkel nem ellenkező és egy harmadik jussaiban nem vágó szabályok (statútum) az Uraság megegyezése hozzájárulásával alkottatnak.

'

...* ’..'fir'll.. .1