Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
RÁKOSPALOTA 119 N. Varga István, Varga Lajos, Varga Vince, Vitkay Ferenc, Wagner Aurél, Zsuffka Viktor. Rpalotai Tűzoltó Testület 1890-ben alakút miiint öník. közs. tűzoltó testület. 52 taggal. Alapították Wagner Manó korm. főtanácsos, Rupp József és a közs. képviselőtestülete. 1911-ben a testület kebelében alakult meg a Mentőegyesület. A háború alatt tagjainak nagyrésze bevonult s akkor a fiatalság és a hadmentesek látták el a szolgálatot. 1920jban a Mentőegye- sület kivált és beolvadt 'az Orsz, Mentő- egyesületbe. 1927-ben a Faluszöv, kiállításán rendezett tűz oltó versenyen aranyérmet nyert. Levente szakaszt képezett ki, mely versenyen I, és II. díjat nyert, 250 kötetes könyvtára nagyrészt Kovácsi Kálmán és a jelenlegi főparancsmok ajándéka. Főparancsnok: Labiner Gyula pénzügyi tanácsnok. Parancsnok: Steer Sándor. 1882-ben született Foton. Iskolá t és a tüzoltiótiiszti-tanifolyamo't helyben végezte 1928-ban. A mentő tanfolyamat 1912-ben végezte. 1899-ben kezdte működését mint önk. tűzoltó. 1906 óta hívatásos tűzoltó. 1909 óta segédtiszt és 1923-ban választás utján parancsnokká lépett elő. Nevéhez fűződik a tüzoltótestület megszervezése és kiképzése. A Kaflh, Kör, Polgári Kör tagija, a ,,Rákospalota'' football egy. alapító tagja. Levente Egy. főoktatója, Mentő Egy. műkedvelő gazdája és elnöke. Tűzoltó kitüntetései: 30 éves szolgálati és 25 éves kir. díszérem. 1914-ben bevonult, az orosz harc- téien küzdött. Kitüntetésiéi: német becsület- rend é„, vöt. kér., Károly cs. kér., hadi eml. é. Segédtiszt: Géczy László. 1906-ba,n .született Újpesten. Iskoláit u. ott es Bpesten végezte. 1925-ben érettségit tett és még azon évben Rpalota szolgálatába lépett. 1928-ban végezte kér. tanfolyamot s azóta mint segédtiszt a tűzoltó testületnél működik. Az Úri Kaszinó, Polgári Kör, Kárpát Egy. és Cserkész csapat tagja. Atyja rész Lvett a háborúban és orosz fogságban volt. EGYHÁZAK Róni. katli. egyházközség. Plébános: dr. Schwor ez Gusztáv pápai pre- látus, apátplebános. Született Békésgyulán, 1870, okt. 7-én. A középiskolákat szülőhelyén és Vácon, a theológiát a bécsi egytemen végezte mint pazman ta, ahol 1903-ban a theológía doktorává avatták. Kecskeméti, fóti és uj szá- százi káplániSiága után a rákospalotai ist- vántelkí kertésznevelő intézet lelkésze és igazgatója, majd 1900-ban a váci szeminárium lelkiigazgatója, szentszéki jegyző, egyházmegyei segédtfanlfel ügyelő j e, pápai tb. kamarás, 1910-ben lett rákospalotai plébános, 1913-ban a király kinevezte címzetes apáttá, 1925-ben a Pápa Őszentsége prelá- tusnak nevezte ki. Elnöke az összes katolikus intézményeknek, vármegyei bizottsági Kántor: Pornói Rezső. Ref. egyházközség. Lelkészek: Ben- kö István, Szabó Miklós. Kántor: Horváth József. Ág. ev. egyházközség. Lelkész: Ko- vácsy Kálmán. Kántor: Papp Zoltán. Izr. hitközség. Főrabbi: Duschinszky Mihály. Kántor: Liszauer Mór. TANÜGY Középiskolák Wágner Manó-féle nyilvános reálgimnázium. 1877-ben alapította dr. negyedi Szabó Alajos négy osztállyal, melynek vezetője Wágner Manó tett. 1891-be,n vette át Wágner Manó az elemit és polgárit, 1892- ben ped g a gimnáziumot. Az intézet nyolc osztályú gimnáziummá fejlődve 1906-ban megkapta a nyilvánossági jogot, Wágner Manó 1929-ben hunyt el, az intézetet 1924 óta fia, Wágner Aurél vezeti. Igazgató: Wágner Aurél. Helyben 1894-ben született, középiskoláit u. ott, egyetemet Bpesten végezte, oklevelet 1918-ban nyert. 1924-től igazgatója az atyja nevét viselő gimnáziumnak. Levente egyesület díszelnöke, rom. kafih. egyh. tan, Y lági elnöke, iskolaszéki elnök és még számos egyesület tagja, 1915—4918-ig vett részt a háborúban mint tart. zászlós. A német becsületrenddel tüntették ki. Igazgató helyettes: Kiss Béla, r. tanár. 1892-ben született Gyöngyösön, Középiskoláit u. ott végezte. Tanulmányait a budapesti tud. egyetem bölcsészeti fakultá- nyerte, 1924-ig mint óraadó tanár Bpesten működött, 1924 óta a Wágner Manó-féle reálgimnázium helyettes igazgatója. Latint, magyart és filozófiát ad elő. A helyi nép- müv, biz, aleilnöke és francia nyelvi elő
