Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
RÁKOSPALOTA 99 vei, miután az Ujfalusiak birtokába került, rövid időn «belül újból benépesült, többnyire református vallású lakosokkal, kik a XVIII. század elején már templomot is építettek. Palota újjáéledése pár év alatt bekövetkezett. Ez kitűnik az 1715-iki összeírásból, amely nemes községnek jelzi Palotát, de ennek ellenére 25 adóköteles háztartást vettek fel a jegyzékbe. Az 1720-iki összeírás már tökéletesebb, mert Palota mint nemes község adóköteles háztartások nélkül van felvéve. Az 1737. évben a birtokos személyében részben változás következett be, amennyiben a Palotát még mindig birtokló Ujfalussy-család a helység egy részét Bohus Sámuelnek adta el. s így 1727-ben e két család volt a földes úr. Ezen ág. h. ev. főúri családdá1 eg7 ütt számos evangélikus tót jobbágy- család telepedett le. A község lakossága azonban jóformán református vallású volt. Sőt az anyaegyház is itt volt, mert a pesti és budai reformátusok is idejártak istentiszteletre. Az egyház anyakönyvei is már 1722-től kezdődnek. „A rákospalotai ágostai hitvallású evangélikus fiókegyház legrégibb időben a csömöri evang. anyaegyházhoz volt csatolva, de miután ennek temploma el vétetett s anyaegyház lenni megszűnt, a fóthi evangélikus egyházhoz csatla kozott, ahol evangy. urak lévén (Bohus) evang. lelkipásztorokat tartottak. De mivelhogy a fórhiak is cs. kir. parancs által 1749-ben vallásszabadságuk gyakorlásától megíosztattak. a rákospalotai gyülekezet a Dunakeszi katholikus plébániához csatoltatott s annak a stólát is fizette egész 1791-ig, ámbár 1786-ban a cinkotai ev. egyházhoz, mint főegyházhoz csatlakozott és csak TI. Leopold kegyelméből és engedőiméből nyert szabad gyakorlatot az istentiszteletre és oskolára nézve s ezen idő óta saját oskoláról és imaházról is gondoskodott.“ A községek történetében is korszakalkotó változást jelentett az 1770. évi Mária Terézia-féle urbárium. Az urbárium, vagyis az úrbér a község egyes jobbágyai és zsellérei telek - és földbeli illetményeinek, hasznának és szolgáltatásainak összességét jelenti. Az azokat egyenként is feltüntető tabellák, az (úrbéri tabellák), mely klasszisokba sorozza a községeket s mely Palotát mint III. osztályú községet jelöli meg. Ezen öszeírás szerint Palotán minden egésztelkes gazdának 28 hold földje van. Palota ezidő szerinti földesura azonban már Fekete György akkori alkancellár, kinek 57 egész telke volt. A község törzsökös lakosságáról szóló 1770-iki Mária Terézia-féle urbárium kivonatát, amely történeti szempontból rendkívül becses, következőkben közöljük: Az Urbárium összege a következő volt: „Summa. Jobbágy helynek minémúsége: .57. Jobbágy helynek belső mivolta; Po‘sonyi mérőre való, Nro: 2443/s Jobbágy helynek külső mivolta: Szántó Föld Hold. Nro: 14653/s. Jobbágy helynek mivolta: Rét, Ember, Vágó, Nro: 570. Esztendőbéli marhás robot. Nap: 2974. Vagy e helyett kéziszolgálat. Nap: 6072. Adózások. Esztendőbéli Árend. — FI.: 95. Tűzre való fa. — Öl: — Fonyás. — Funt: 342. Kifőzött Vaj. — Icce: 57. Kappan. — Nro.: 114. Csérke. Nro.: 114. Tojás. Nro.: 689. Belsőházhely és rétek fogyatkozásának helyrehozása, amely kilentzedet nem ad. — Hold, Tro.: 94/32.“ Az 1770-iki urbarialis összeírás szerint tehát gróf Fekete György alkan- cellárnak volt Palotán összesen: 33 egész házhelyes (egésztelkes) jobbágya, 42 félhelyes (féltelkes) jobbágya, 12 fertályos (negyedteljes) jobbágya és -nyolc zsellérje, kik külső földekkel nem bírtak, csupán belső házhelyük és házuk volt. Összesen tehát 95 jobbágy, kik 57 egész telken voltak elosztva. A házhely Rákospalotán egy egésztelkes gazdánál 1800 négyszögöles, a féltelkes gazdánál 900 négyszögöles és a fertályosnál 450 négyszögöles beltelek volt. Ezt a Lelteiket nevezték járan dónak. A község nem sokáig maradt az új földes-úr Fekete György birtokában, mert azt Csekonics tábornok vette meg, aki viszont 1808-ban továbbadta özv. gróf Károlyi Józsefnénak. A XVIII. században a telepítésekkel együtt sok római katholikus család
