Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
76 TORBÁGY Nagyközség. Hozzátartozik: Ráczzug-p. Budapest—'győri vasúi mellett fekvő, legnagyobb részi német ajkú, r. kath. vallásé község. A hagyomány szerint a községhez tartozó erdőben fogadta Árpád vezér Zalán bolgár fejedelem követeit, A község 1332—33-ban már fönnállót! s ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai fcesperesi kerületéhez tartozott, 1429-ben Brankovics György rác despota, majd ennek fia, Lázár, volt az ura, Brankovics Lázár magva szaka diával Mátyás király 1459-ben Guthi Országa Mihálynak adományozta a helységet, A török hódoltság után újra telepítették, 1715-ben 23, 1720-ban 32 adóköteles háztartással szerepel. A;: utóbbi összeírás szerint lakosai, három magyar háztartás kivételével, mind németek voltak. A róm. kath, plébániáról 1716-ban történik említés. Az anyakönyvek 1714-ben kezdődnek, A XIX, század első felében a gróf Sándor- és Szz7y-családok voltak itt föí- desurak, A tagosítás 1859-ben történt. Jelenleg Metternich hercegnének van itt nagyobb birtoka. A község a XIX. század első felében Kis-Torbágy néven volt ismeretes.. A villanyvilágítás be van vezetve, A világháborúba hadba vonult katonák száma 250, hősi halottaké: 48, hadiözvegyeké: 19, hadiárváké: 11. A hősi halottaknak emlékművet állítottak. A földbirbokreform folytán 91 kait, hold 'szántóföldet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2055 lélek. Magyar: 370, német: 1685, E. kath.: 1900, ref.: 52, ágh. ev.: 17, unit.: 1, izr.: 10. Házak száma: 350. Az 1930. évi népszámlálás szerint a lakosság: 2271 lélek, ebből magyar: 520, német: 1700, egyéb: 5Í. E, kath.: 2187, ref.: 48, ágh. ev. 27, izr.: 9. Házak száma: 445. Területe: 3057 kh., ebből a községé: 40. Szántó: 1736, rét: 58, legelő: 148, erdő: 782, szőlő: 197, kert: 27, terméketlen: 109 kh. Erdőbirtok: Úrbéres gazdaközönség erdeje 130 kh, Metternich Clementine hercegnő erdeje 650 kh. Mindkettő 100 éves, akác, cser és , tölgy. Talajviszonyok: nagyobb részben fekete föld, kisebb részben agyagos. Termények: búza (átl. 6 q.), árpa, rozs, zab (átl. 7 q.), kukorica (12 q). Cseresznye (évi átl. 200 q.), barack (300 q). Vas. áll.: helyben. Eendszeres autóbusz-járat: Torbágy—Páty és Elvek—Torbágy között. Postain: helyben. Táv., Vál. kér., Cső.: Bia. Törvszk., Járb., Tkv., Pü. lg., Mezőg. Kamr., Adóh., Iparfü., Kér. Kamr., OT1: Budapest. Főszb., Pü. bizt., Pü. szak.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Közs. elöljáróság. Tel.: Bia 10. Vezető jegyző: Jirka József főjegyző. Érettségit. 1999-ben Kezdi vásárhelyen tett, a közig, tanfolyamot 1911-ben Bpesten végezte, Közig, pályáját Törökbálintion kezdte meg, mint adóügyi aljegyző. 1918 óta Torbágy vezető jegyzője, Jegyzőségé a hősöknek emlékművet állítottak stb, Testnevelési bizctt, az Iskola nlkívüli Népírűvelődési bi- zottsáig, az Önk. Tűzoltó Egy, etnöke Polgári Lövész-Egylet diszelnctke, a Nemzeti Munkásvédelmi alköirlet vezetője, stb. Háború alatt 26 hónapon át olasz és albán frontokon harcolt, mint tart, tüzérhadnagy szerelt le. Kitüntetései: kis ez,, v, é. és Károly cs. k Adóügyi jegyző: Grausz Ernő. 1916-oan IN agykőrösön érettségizett, a közig. tanfolyamot 1923-ban Szombathelyen végezte, Gálsizécsen, Zsámbékon stb. jegyző- gyakornok volt, 1923 óta pedig Torbágyon adóügyi jegyző. Háború alatt a 38. gy, ezredben szolgált. Közs. bíró: Steinhäuser János gazdálkodó. 1897 óta önálló gazdálkodó, állattenyésztéssel és szőlőtermeléssel is foglalkozik, 1908 óta a közs. képv. test. tagja, 1914—23-ig esküdt, 1923—26-ig közgyám volt. 1926 óta pádig a község bírája. A róm. kath, iskolaszék világi elnöke, az Önsegélyző Egylet elnöke, stb. Háború alatt katonai szolgálatot teljesített, mint szakaszvezető szerelt le, János fia is végigküzdötite a háborút.
