Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
tóvá. Bordásán megalapította a Hangya és a Tejszövetkezetet. Levente Egylet főoktaitója, az Önk, Tűzoltó Egyl, parancsnoka. Isk. kívüli népoktatás előadója, az egyházi dalárda megalapítója és karnagya stb. Családjából többen vettek részit a háborúban. KÖZEGÉSZSÉGÜGY Körorvos: dr. Kovács Béla. Középiskoláit Késmárkon, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Doktorrá avatták 1907-ben. Orvosi gyakorlatát Ragályon kezdte, majd soltvadkerti körorvos volt. 1914, óta pedig Tinnyén körorvos. Háború alatt az orosz fronton szolgált, ahol 1914-ben fogságba esett. Kommun kitörésekor az orosz bolsevisták elfogták és csak 1921-ben az első cseretranszporttal tért haza. Gyógyszertár a „Megváltóhoz.“ Tulajdonos: Miklós Pál. Szülésznők: Molnár Andrásné közs. szülésznő. Bábaképzőt Szegeden végezte, otklevelet nyert 1912-ben. Szülésznői gyakorlatát 1912-ben Budapesten kezdte meg, amelyet Tinnyén 19)26. óta folytat. Férje 30 év óta tűzifa és szénkereskedő. Mindketten több egyesület tagjai. Józan Miklósné oki. szülésznő. Oklevelet 1926-ban a Budapesti bábaképző intézetben nyert. 1927. óta Tinnyén szülésznői gyakorlatot folytat. Férje 1915-ben a 7. huszárezredhez vonult be, orosz fronton harcolt, a gorliceii áttörésnél súlyosan megsebesült, 100 százalékos rokkant lett. Ügyvéd: dr. Robitsek Sándor. Középiskoláit Szarvason, Karcagon, Szolnokon és Kisújszálláson, egyetemi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte. Ügyvédi vizsgát Budapesten tett. Ügyvédi gvakorlatot 1910. óta folytatott. 1915-ben bevonult, a déli harctéren szolgált, ahonnan súlyos ideg-bajjal tért haza. 1918-ban mint npi. főhadnagy szerelt le. 1920. óta fimnyei lakos, ahol 1925-ben újra ügyvédi irodát nyitott. Gazdálkodással ás foglalkozik. Közs. kipv. test. tagja. Nyugdíjasok Körmendi Kondorai/ László nv. főjegyző. Jegyzői tanfolyamot Nagybec sikereken végezte, jegyzői oklevelet 1891-ben nyert. Köz- igazgatási pályáját Torontói megyében Fer- dínándfalván kezdte meg, majd Ilonéra kéri" !t, ahonnan a megszállás után hazafias magatartása miatt menekülnie kellett. 1918- 24 ig állami szolgálatban volt. 1924-ben pediá dinnyén adóügyi jegyzővé választották meg. 1927-ben nyugalomba vonult. Fiatalabb korában több verset és színdarabot írt. „Vadrózsa'“ című verses kötete meg is jelent. Gaál Sándor ny. ref. lelkész. Középiskoláit Csurgón és Kecskeméten, a teológiát Debrecenben és Pápán végezte. Leiké sz.ked és ét 1888-ban Tinnyén kezdte meg, ahol 1922-ben nyugalomba vonult, Lelkészi működése alatt az egyházi épületeket renovál taitta és ,,Népház“-at építtetett. Volt vármegyei törvh. bizottsági tag. Tagja a közs. képv. testületnek, a Műkedvelő Társaság a lel nőké, stb. Takács Ferenc ny. r. katli. tanító. Középiskoláit Esztergomban a itanítókópzőt Budapesten végezte. Pedagógiai pályáját 1884-ben Kőhidgyarmaton kezdte meg, pályájának több kisebb állomása után 1895-ben dinnyére került, ahol 1926-ban nyugalomba vonult. Közs, képv. test. tagja. Tanítói működése alatt a község kulturális és gazdasági életében vezető szerepet vitt. Hangya Szöv. és Hitelszöv. vezető tagja, a Gazdakör aJel- nöke stb. volt. Kiss Domokos ny. csendőrtiszt. Tényleges katonai szolgálatra 1903-ban vonult be és 1904-ig szolgált, utána a tisztviselői pályára lépett. 1913-ban a Ludovika Akadémián szárnytiszti vizsgát tett. Háború kitörésekor önként vonult be, orosz fronton harcolt, négyszer megsebesüld, rokkant lett, ami miatt később nyugdíjaizlatva lett. Tiny- nyére 1926-ban jött feleségével, aki azóta a tirnyei posta vezetője. Bácz Károly ny cs. tiszth. Csendörség kötelékébe 1896-ban lépett, első állomáshelye Málnapatak volt, 1904-ben Hegyhát községben önálló parancsnokká nevezték ki, majd pályájának több állomása után dresztenáról a megszállás miatt menekülnie kellett. Mint tiszthelyettes 1922-ben Nógrádverőcén nyugalomba vonult. 1926. óta tmnyei lakos. Ernszt Antal ny. DÉVART forg. altiszt. A Duna—Száva—Adria vasút szolgálatába 1888-ban lépett, 198-ban betegsége miatt nyugalomba vonult. Jelenleg gazdálkodással foglalkozik. Több mint 10 éven át a Hangya Szövetkezet üzletvezetője volt. Volt róm. kath, egyházközségi tanácstag stb. Kiss János ny. egyetemi altiszt. A Pázmány Péter Tudományegyetem szolgálatába 1897-ben lépett, 31 éven át a jogi karon teljesített szolgálatot. Atyja 3 cikluson kérészül a község bírája volt. EGYESÜLETEK ÉS SZÖVETKEZETEK önk. Tűzoltó Egyesület. Par.-nok: Dér Ambrus. Levente Egyesület. Elnök: Bíró Gusztáv főjegyző. E őoktató: Dér Ambrus, oktatók! Boda, Gábor, Herner István, ifj. Bíró Gusztáv.
