Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
ként írták össze. 1695-ben háromnegyed portával rótták meg. A XVIIJ. század első felében rohamos fejlődésnek indult, 1715-ben 31, 1720-ban 88 adóköteles háztartást írtak össze e helységben. Lakosai az összeírás szerint mind magyarok voltak. Ekkor a gróf Kohúryak birtoka volt. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával 47 egész úrbértelkeit vettek itt föl. Ekkor a Bosnyá& ^család és a telikii apátság birtokában találjuk. A református templom 1783-ba.n épült. Az egyház szentedényei közül említést érdemel egy arannyal futtatott ezüst úrvacsora-kehely az 1668. évből s egy ezüst urasztali tányér, A helység legrégibb pecsétje 1848-ból való. 1848-ig a telki apátság, báró Splényi József, gróf Brunswick, gróf Vécsey Sándor, gróf Mailálh György, gróf Szirmay, báró Szentivány és Ditskei Várady József voltak a helység földesurai. Jelenleg a vallásalap és Ditskei Várady Sándor a helység legnagyobb birtokosa. A helységben levő kúriát báró Splényi József építtette 1825-ben. Tőle Ditskei Várady József birtokába került és jelenleg Ditskei Várady testvéreké. A kert vasrácsa 350 régi fus.kacsőből áll, amelyek miatt 1854-ben az a!kori tulajdonosnak csaknem kellemetlenségei támadtak. Van ifit 7000 kötetes könyvtár bel- és külföldi művekből, az 1700—1800. évekből, rendkívül gazdag éremgyűjtemény, kb. 2500 .nagyértékű acél-és rézmetszet, régiséggyü jtemény, etrusk vázák, gazdag képtár, régi mesterektől és gazdag ásványgyüjtemény, A gyűjtemény értékesebb része különben a varasdmegyei birtok kastélyában van. A h atárban találtak már régi pénzeket, fegyvereket és őskori edényeket, melyek Várady Sándor gyűjteményébe kerültek, A világháborúban hadbavoinulit katonák száma: 976, hősi halottaké: 113, hadiözvegyeké: 23, hadiárváké: 64. A hősi halottaknak emlékművet állítottak, mely Keviczky Hugó szobrászművész alkotása. A földbirtokreform folytán házhely építés céljaira 38 kát. holdat, kishaszonbérletre 212 kát. holdat osztottak iki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. évi népsz. szerint: 2617 lélek. Magyar: 2616, egyéb: 1. R. katli.: 876, ref.: 1702, ág. ev.: 4, g. kath.: 1, izr: 34. Házak száma: 596. Az 1930. évi népszámlálás szerint a lakosság: 2620 lélek, színmagyar. Házak száma: 611. Területe: 6828 kh., melyből a községé: 35 kb. Szántó: 4866, rét: 109, legelő: 290, erdő: 1257, szőlő: 28, kert: 9, nádas: 16, terméketlen: 253. Erdőbirtok: Vallásalapítványi uradalom: 866 kh., Várady uradalom: 153 kh. Pátyi volt úrbéresek: 208 kh. 40—80 évesek, tölgy, cser, bükk. Talajviszonya.- agyagos meszes. Termények: búza, átlag 9 q., zab: 7 q., gyümölcsből: cseresznye, szilva. Konyhakertészet. .Vasútálk: Torbágy (5 km-re). Autó rendelhető: Pál Sándor és Kre- mer Lőrinc pátvi lakosoktól. Autóbuszjárat: Torbágy—Páty között cca. 2 óránként közlekedik. Zsámbík—Páty—'Budakeszi—Bpesfi autóbuszjárat. Budapestről indul d, e. 8, 12, d. u, 4,10 és 6.30 órakor. Zsámbékról indul: d. e, 6.20, d. u. 12.30, 4.30 órakor. Posta, Táv., Tel. és Cső.: helyben. Főszb., Vál. kér.: Bia, Törvsz. Pii. ig. Járb., Adóh., Tkv., Mezőg. Kamr., Iparfü., Keresk. Kamr., OTL: Bpest. Pü. bizt. és Pii. szak.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző: Veér Pád főjegyző. Érettségit 1900-ban Nagykőrösön tett, a közig, tanfolyamot 1903-ban Budapesten végezte. Közig, pályáját mint jegyző-gyakornok Pátyon kezdte meg, ahol 1903—1908-ig segéjf jegyző, 1908—1914-ig pedig adóügyi jegyző volt, 1914—1927-ig Tinnyén vezető jegyző volt, 1927. óta Páty vezető jegyzője. Vezető jegyzőságe alatt a községben a bősöknek emlékszobrot állítottak, a villanyvilágítást bevezették és a vihar okozta károkat helyrehozták, Iskolánkívüli Népművelési és Test- nevelési bizottság, az Önik, Tűzoltó Test. elnöke, ref. egyházközség presbitere, a Lövész Egylet társelnöke, a Pátyi Gazdaszöv. alel- nöke, stb. Vörösker. díszoklevél, Magy. Vöröskereszt díszjelvény és polgári háborús emlékérem tulajdonosa. Nemesi családfáját IV. Béla király idejéig vezetheti vissza. Aljegyző: Gaál László.
