Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
58 őrsön és Budakeszin dolgozott. 1902. óta önálló mester. 1924—26-ig az Ipántéstület alelnökié volt. 1930. óta pedig elnöke. Háború egész ideje alatt katonai szolgálatot teljesített. Iparhatóság biztos: Ajtay Béla közs. főjegyző. Alelnök: ifj. Fischer Antal mészáros m. Titkár: Hufnagel József közs. tisztviselő. Pénztáros: Holl György sütő m. Tanocnvizsgáztató bizottság elnöke: Martin János. „Lyra“ Dalkör. Alakult 1923-ban. Megszervezték: Lakos Gusztáv áll. tanító és Edelmann Rezső róm. kath. kántor. Tagjainak száma: 44, Célja a magyar dal és az egyházi zene ápolásán és terjesztésén kívül a magyarosítás. A dalkörnek egy „Szent Cecilia" vegyes kara és 14 tagú vonós zenekara van, Orsz. Dalos Szöv. tagja. Díszelnök: Fischer István volt közs. bíró. Ifjú éveit atyja gazdaságában töltötte. 1898 óta önálló gazda, 12 éven át nehéz fuvarozással foglalkozott, a pátyi kőbányákból szállított Budapestre követ. A székesfőváros állandó fuvarozási vállalkozója 1920—24-ig közs. esküdt, 1924—27-ig közgyám, 1927—30- íg pedig közs. bíró volt. Hitelszövetkezet ig. tagja, a „Lyra" Dalkör díszelnöke, Keresztény Iparosok Asztaltársaságának elnöke s-tbi Háború alatt fiával együtt katonai szolgálatot teljesített. Elnök: Edelmann Rezső r. kath. kántor. Ügyv. elnök és karnagy: Lakos Gusztáv áll. tanító. Középiskolai érettségit 1946-ban Munkácson tett, tanítói oklevelet 1949-ben Budapesten, kántorit pedig 1922-ben Esztergomban szerzett Pedagógiai pályáját 1919-ben Budakeszin kezdte meg. Iskolán kívüli népműve- lődés előadója, r. kath. s, kántor, levente oktató, a „Lyra" Dalkör ügyvezetője s karnagya, a róm, kath. egyházközség h. jegyzője stb. Orsz. Magyar Dalos Szöv. Liszt Ferenc plakettal tüntette ki. Háború alatt, 1916-ban vonult be, orosz fronton szolgált. 1918-ban mint zászlós szerelt le. Polgári Dalárda. Elnök: Geiger Ferenc. Hangya Fogy. Szöv. Elnök: Berciitől d Márton. Ügyvezető: Kova- lovszky Ferenc. Tej szövetkezet. Elnök: Miller József, alelnök: Ajtay Béla, könyvelő: Martin Antal. Alakult 1930-ban 297 taggal és 540 üzletésszel. Megszervezője: Miller József esp. plébános, c. prépost, Ajtay Béla közs. főjegyző és Frankhauser József Hiitelszöv. igazgató, valamint Martin Antal közs. gazd. jegyző. A napi tejgyűjtés 3000 liter. PÉNZINTÉZETEK, IPARVÁLLALATOK Hitelszövetkezet. Alakult 1895-ben 191 taggal és 347 üzletrésszel, az O. K. H. tagjává 1899-ben lett. Nehéz gazdasági helyzet, ellenére is tagjainak érdekeit kellőképen szolgálja. Jelenleg a tagok száma: 480; üzletrészeké: 850; az alaptőke pedig: 31,000 pengő. Elnök: Eckstein István. Alelnök: Mohi Ferenc. Ügyv. ig.: FrankMauser József. Fiatal éveit atyja gazdaságában töltötte, majd 1895-től a Hitelszövetkezet könyvelője volt egész 1922-ig s azóta pedig a Szövetkezet ügyv, igazgatója. Közs. képv. test. 24 éve tagja, az Elektromos és Műszaki Rt. könyvelője és ig. tagja stb. Háború alatt 1914-ben az 1. honv. gy, ezredhez vonult be és 1918- ban mint tart. hadnagy szerelt le. Pénztáros: Geiselhardt János. Könyvelő: ifj. Kovalovszky Ferenc. Takarékpénztár R. T. Alakult 1885-ben 50.000 korona alaptőkével, amelyet 1894-ben 100.000 koronára emeltek fel. A háborút és az azit követő időket a takarékpénztár is erősen megérezte, de azóta újra megerősödve folytatja működését. Alaptőkéjét, amely 1927-ben 25.000 pengő volt, 1929-ben 50.000 pengőre emelték fel. Elnök: Martin János. 1887-ben 40 k. hold földjén kezdett önállóan gazdálkodni. 1892—1908-ig a Takarékpénztár felügy, bizottsági tagja, 1908—12- ig pénztárosa, 1912—16-ig ig. tagja és alel- nÖke volt, 1916, óta pedig elnöke. Közs. képv. test. tagja, esküdt és három éven át közs. bíró is volt. Elnöke volt a Temetkezési egyletnek is stb. Hét fia vett részt a háborúban. Mátyás 1916-ban orosz fronton hősi halált halt, Alelnök: ifj. Gruber János. Pénztáros: Gruber József. Könyvelő: Gruber Antal. Fel ügy.-bizottság elnöke: Martin József. Elektromos .és Műszaki Rt. Alakult 1922-ben 10 millió K alaptőkével mint Budakeszi Electromos Rt. Elektromos és Műszaki Rt.-vá 1925-ben alakult át 50.000 pengő alaptőkével. Célja a község és a környék villamosítása és elektromos és műszaki vállalatok létesítése. Igazgatósága: Gschwindt Ernő szeszgyáros, orsz. gyűlési ^ képviselő, Zách ara Lajos ig. főmérnök, Frankhauser József, dr.
