Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
411 ben mint tizedes 'harcait. Kitüntetése: nagy és kiséz., bronz v, é., Károly cs. kér. és seb. t éiem. ! A pró János, Lovrencsics Ferenc. j Üvegesek és üvegkereskedők: Tupi j C*rilt Tupi Péter. ( Vaskereskedő: Esztocsák Sándor. Vendéglősök és korcsmárosok: Hildi András. . Iskóiá.nak elvégzése után édesatyja birito- i kén, 1919-től pedig önállóan gazdálkodott. 1930 óta vendéglős. Tag ja la Katholikus I Körmeik. A háborúban aiz 1. honv, táb. ágyús e. kötelékben teljesített katonai szolgálatot. ; Kalina János József. Iskoláinak elvégzése után a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett és ahol 1920-ig teljesített szolgálatot és minit tiszth. ment nyugdíjba. 1921 óta vendéglős. A háborúiban ‘ 34 hónapot mint tábori csendőr teljesített szolgálatot. Kitüntetése: kor. ez. érd. kér., szóig, kér., jub. ér., 4 drb. miniiszterí dicsérő okirat. Lukács József. Iskoláinak elvégzése után a cipészApiart tanulta, mint segéd Nagykamizsiám, Székes- fehérváron, Bpesten dolgozott. 1922-től 1927-ig önálló cipészmesier volt, 1927 óta pedig 'vendéglős. Tagja aiz Ipartestületnek és Iparoskörnek. A háborúban a 10 táb., majd a 7. honv, tüzér e. kötelékében orosz fronton harcolt, majd fog ságiba esett, honnan 1919-ben tért haza. Toppler Lajos. Iskoláinak elvégzése után a géplakatos és vasesztergályos ipart tanulta. Bpesten a Hoffher és Schrantz, valamint a Máv. Gépgyárban dolgozott. Az Ipartestület, Iparoskor és a közs. képv. test tagja. Vitéz: v. Aranyi Gergely Székesfővárosi Elektromos Műv. altisztje. Iskoláit szülőhelyén Beretiyóujfauban végezte, majd atyja gazdaságálban dogozotí. A tényleges katonai szolgálata után a Székesfőváros Elektromosművek szolgálatába lépett ahol jelenleg is dolgozik. 1914-től végigharcolta a háborút, az 1 honv, huszár c. kötelékében és mint őrmester szeneit le. Kitüntetései: kétszer nagy. e., kisez., bronz v. é,, Károly cs. iker. és seb. érem. v. Fazekas Győző áll. rendőr, v. Orbán István bírósági irodatiszt, v. Szabó István kőműves. Zöldségkereskedők: Fekete Béla, Majzik Mihály, Szabó István. TÖRÖKBÁLINT Nagyközség. Hozzátartozik: /d£/io/-puszta. A helység nevét Enyingi Török Bálinttól (1527—41.) János király, majd Ferdinand kapitányától vette, aki itt várat épített, melyet a törökök elpusztítottak. Elitkor pusztul el a helység is. 1720-ban 68 háztartást írtaik ,itit össze, melyek közül 2 magyar, 38 német és 28 szerb volt. A rom. kartíh, plébániát 1702-ben alapították, anyákönyvei is ez időtől kezdődnek. A XVIII, században a jezsuita-rend birtokába ;került, E rend feloszlatása után, 1776-ban, áz itten rendházat s a hozzátartozó uradalmat gróf Majláth József vette meg aki 1776 táján a rendházat kastéllyá alakíttatta át, 1843-ban Festetich Antal vette zálogba, később Meller Rezső birokába ikerült, aki itt jelenleg is birtokos. A tagosítás 1874-ben nyert befejezést, 1907-ben a helységben a „MiasszonyunkróT1 nevezett apáca-kolostor és nevelőintézet épült. A község határában ú. n. kunhalom látható. A Spiegelberg (Tükcrhegy) dűlőben régi sírokra bukkantak; egy sírkő a Nemzeti Múzeumba került. A Ziegeläcker (Tégladülő) is onnan nyerte nevét, (hogy ott romokat szántottak ki. Van a községben tüdő,beteg szanatórium, fürdő, uszoda, két pénzintézet. 6 orvos stb. A világháborúban bevonult katonáik száma: 637, a hősí halottaké: 108, hadiözvegyeké: 32, hadiárváké: 122, A hősi halottaknak emléket állítottak, A földbirtckreforrh folytán 78 kát h. szántóföldet é9 53 házhelyet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 4005 lélek. Magyar: 3200, német: 805. R. kath.: 3620, ref.: 120, ágii. ev.: 38. izr.: 227. Házak száma 830. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 4502 lélek és 839 ház van. Területe: 4434 kh. Szántó: 2520, rét: 217, legelő: 537, erdő: 527, szőlő: 373, kert: 55 nádas: 20, terméketlen: 182 kh. Frdőőbirtok: akác és cserfa, tulajdonosai: az úrbéres gazdák, a Földhitelbank és a Magánalkalmazottak Tüdőbeteg szanatóriuma. Talajviszonyok: meszes és agyagos.
