Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Központi járás

319 Orónuinn Rezső. Szakmáját beiyben tanulta. 1930 óta ón­álló vendéglős. Édesatyja Weisz Manfréd- gyárban mint művezető működik. Fivérei, József és Ferei c részt vették a háborúban, József 1917-ben orosz fogságban meghalt. Höchstem Mihály. 1928 óta önálló vendéglős helyben, előző­leg gazdái kodással foglalkozott, 192ó-ban külföldről hozott burgonyavet óm aggal meg­honosította a korai rózsaburgonya termelé­sét. Az Ipartestület tagja. Várhegyi Kása Sándor. 1897-ben telepedett le helyben és lépett a Weisz Man íred-gyár szolgálatába ahonnan 1926-ban minit művezető ment nyugalomba azóta vendéglős helyben, A háborúiban öccse. Dénes hősi halált halt. Knerczer Gáspár. Ősrégi csepeli gazdálkodó-csatádból szár­mazik, 1924 óta önálló vendéglős. Több tár­sadalmi egyesület tagja és tevékeny mun­kásságot fejt ki a köz érdelében Uitz Antal és Ferenc. Anitái a lakatos szakmát, Ferenc a nyom­dász szakmát tanulta. Atyjuk alapította mai vendéglőjüket, melyet atyjuk halála óta ön­állóan vezetnek, Antal közs. képv. test. tag volt. M’ndketten az Ipartestület és az Ipa­ros Körnek tagjai. Özv. Molnár Gy aláné. Üzletét néhai férje alapította 1918-ban. Néhai férje, akit munkája közben 1923-ban ért váratlanul a halál, huzamosabb időn át a közs, képv test. tagja volt. Fiederkirchner A1 hin. Mint gazdálkodó kezdte működését, 1930 óta pedig mint vendéglős működik, A Pol­gári Kór választm, tagja, a r. kath. egyh. isk olaszékí és a közs. képv. test. tagja. Nagyatyja hosszú időn keresztül a község főbírója volt, édesatyja a község törv, bí­rája volt. Szarka Károly. 1924 óta vendéglős helyben. A háborúban 1915-tői a 32, gy.-e. kötelékében olasz fron - ton harcolt, majd fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért haza. Sógora a harctéren hősi halált halt. Papp József. A Weisz Manifréd-gyár kötelékében műkö­dött 24 éven keresztül mint csoport- majd ősztályvezetőlőmester. 1927 óta önálló ven­déglős. A szakosztály elnöke, ipartestületi e'öljáró, az Önik. Tűzoltó Egy, elnöke, az .ipar terén szerzett érdemei elismeréséül 1916-ban a poLg. ezüst érdemkereszttel tűn­tették ki Wégner Lajos. A hentes és mészáros szakmát helyben ta­nulta, 1928 óta vendéglős. A háborúban az 1. honv. gv.-e. kötelékében orosz és ólasz fronton harcolt, megsebesült és mint 50%-os rokkant szerelt, le. Kitüntetése: bronz v, é., Károly cs, kér. Zborovjóin Ferenc. Szakmáját Eperjesen tanulta Dolgozott Budapesten, Eperjesen, Bártfán. 1924 óta önálló vendéglős helyben. Az Ipar! estül et és a Vendéglősök Orsz, Egy. tagja. Bársony Bálint, Elszasszer Ferenc, Filipp Sámuel, tieid György, Fultúrháiz. Löké József, Meszmer Imre, Munkásotthon, Művezető Otthon, Fiederkirchner József. Vésnök: Barabás Károly. Villany szerelők: Bachil József. Szakmáját Jászberényben tanulta. Mut segéd Bonyhádón és Budapesten dolgozott. 1920—26-i;g helyben mint a Budapest—vidéki Vili. Rit. megbízottja telepedett le és telje­sített szolgálatot. 1926 óta önálló villany­szerelő. A háborúban szerb, orosz és olasz fronton aroolt, 1918-ban olasz fogságba esett, ahonnan 1919rben tért haza. Az Ipar­testület, Iparoskor, Polgárikor tagja. Tatay Károly. Iparát Budapesten tanulta, 1924 óta ped g helyben önálló villanyszer élő. Az Ipartestü­let és Iparoskor tagija. A háborúban 1914- től az 1. honv. gy.-e. kötelékében orosz fron­ton harcolt, fogságba esett, hol 46 hónapot töltött. Füredi Endre. Vitézek: v. Fedd Lajos, v. Bölcsei Mátyás, v. Cser Péter Fád, v. Dró­tos József, V. Farkas Ernő, v. Fűző András, v. Gönczy János, v. Hegedűs .Iános, v. Holnapi Be­nő, v. Kelemen Viktor, v. Kop­pány Ferenc, v. Major Adóm, v. Márkus György, v. Mátrai Kál­mán, v. Megyés Lőrinc, v. Mol­nár Ákos, v. Orr Sándor, v. Pé- terffi Flórián, v. Slírányi Péter, v. Szentgyörgyi János, v. Szigeti Ferenc, v. Térmegi István, v. Vt- sávölgyi György.

Next

/
Thumbnails
Contents