Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
305 és ebiből 2 magyar, 8 német és 9 szerb nemzetiségű volt. 1848-ig a helység az uralkodó- ká7 ráckevei uradalmához tartozott és jelenleg is az a legnagyobb birtokosa Az 1838- M nagy árvíz az egész községet elpusztította. Ekkor költözött át a község a jelenlegi helyére Ma Pest vármegye egyik legrendezettebb községe, 14 öl .széles utcákkal. A régi község területén csupán a róm. katih. plébánia épületiének maradványai maradtak fenn. A róm. .katih. templom 1862-ben épült. Csepel község, amely Budapest székesfőváros közvetlen szomszédságában terül el, kicsiny, jelentéktelen község volt még a század elején, de hirtelen, gyorsáramú fejlődése, különösen a háború alatti és az azt. követő években, kulturális téren sem maradt hatás nélkül. Bár a község agrár jellegű volt, az 1895—96. években alapított Weiss-Manfréd-iéle .gyártelep erős ipari jelleget juttatott számára, A gazdasági téren mutatkozó haladás maga után vonta .a község társadalmi és kulturális életének erős fe Menüd élését Egyre-másra épültek szebbnél-szebb lakóházak, alakulnak ipari érdekeltségek, létesülnek a fővárost összekötő modem műuitak. A községben .van polgári iskola, melyet mint magánintézetet T. Hariszthy Erzsébet tanárnő alapított. Dr. Komcz János jelenlegi főjegyző községi polgáriiiskolává szervezte, így ebben a gyárváros-jellegű helységben a gyakorlati irányú polgári iskolára szükség volt. A tanulók száma: 500. Ugyancsak a főjegyző buzgálkodása igen szép kulturházat teremtett, melyet közelebbről szentelték fel. A községben 6 orvos, 3 ügyvéd, sok társadalmi és sport egyesület van. Mindezek a község részletes ismertetésénél fel soroltattak, A világháborúban bevonult katonák száma: 3500 hősi halottaké: 132, hadiözvegyekké: 66, badiárváké: 13. A hősi halottaknak emléket állítottak. A földbirtokreform folytán 350 kath. h. földet osztottak ki 1074 házhely részére. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 23.000 lélek. Házak száma: 2183. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 23.862 lélek és 3211 ház van, Területe: 3454 kh , melyből a községé: 22 kh. Szántó: 1688, rét: 39, legelő: 112, erdő: 491, szőlő: 21, kert: 17, nádas: 35, terméketlen: 1050 kh. Erdőbirtok: Ráckevei uradalom tulajdona, vegyes fák. Talajviszonya: homokos. Termények: rozs, árpa. Vas. áll.: helyben. Rendszeres autóbuszjárat Bpest—Csepel között. Főszb., Törvsz., Pii. ig., Mezőg. Kamr., Keresk. Kamr., Iparfü., 0. T. I.: Bpest. Járásb., Tkv., Adóh., Pii. bizt., Pii. szak.: Pesterzsébet. Vál. kér.: pestkörnyéki. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel. 1. V. jegyző: dr. Koncz János főjegyző. Középiskoláit Kolozsváron, a jogot részben Kolozsváron, részben Budapestem végezte, A köziig, működését Székelyderzisen kezdte, majd Dicsőszentimártodban működött. A jegyzők Országos Egyesültének évtizedek óta vezetőségi tagja, 1922 óta elnöke, a várm, tlh, bizottságának, a kis közgyűlésnek. a társulati egyesületeik szövetségémek, valamint számos egyesületinek tagja. Tevékeny mmukásiságot fejt íki úgy a község vezetésében és életében, minit a társadalmi és egyházi éleiben A , Községi Köizdmny“ főszerkesztője és legtevékenyebb munkatársa Adóügyi jegyző: Schram Rezső. Aljegyzők: Gerőcs Lajos, dr. Lókén Béla közig, jegyző, Rarczy Ferenc, Szabó Géza. Közs. bíró: Schmidt Mihály, útépítési vállalkozó. Négy középiskolát végzett. 1930 óta a község bírája. A Polgári Kör választmánya tagja, a MOVE helyi csoport járnak elnöke. Kommun után megalapí+otta a földmunkások és fuvarozók szövetségét, melynek fennállása óta elnöke, 1915-ben bevonult a 32. gy. ezredhez, orosz fronton harcolt, 1916- ban megsebesült, 50 százalékos rokkant lett.. Édesapja, néhai Schmidt Mihály 1894-ben telepedett le a községben mint pékmester. Az Ipán testület megszervezése és az ág. ev. egyháziközség megalapítása körül fejtett ki elisnaerésireméltó tevékenységeit. Mimit vezetőségi tag működött 1925-ben bekövetkezett haláláig, Törv. bíró: Eckrich Mihály. Pénztáros: Diebold Henrik. Hosszú időn át kereskedő volt a községben. 1919 óta a község pénztárosa. R. kath. iskolaszék és több 'kulturális társadalmi egyesület tagja. 1914-ben bevonult a 32. gy. ezredhez, orosz, román olasz frontokon harcolt, megsebesült. Mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: ,n agyez., kisez., bronz v, é,. Károly cs. iker. és seb. érem. Közgyám: Englerth Pál. Végrehajtó: Trisler Ferenc. 20
