Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
BUDAÖRS Nagyközség. Hozzátartozik: Kamaraerdő nyaralótelep és a m. kir. áll. Erzsébet-királyné törzsgyümölcsös. E községet 1282-ben villa Keckhevorj inéven a telki apátsággal kapcsolatban említők, Vele határos volt Sasad helyiség, mely a mai Buda Örs és Buda között a Sashegy tövében feküdt, E helységben 1256 táján a Nánr.-Beszfer .nemzett ég volt birtokos. 1579-ben Üvejsz íudiai basa birtokában találjuk és ékkor 48,118 a'kcse adót fizetett török földesúrinak. A töröklhódolitiság alatt elpusztult. Az 1690. évi összeírás alkalmával i® az elpusztult helyek között van összeírva. Miikor 1 695-ben a vármegyei helység portáit megállapították, még nem volt bem üpesítrve. Csal a .szatmári békekötés utáni korszakban telepedtek le (itt németek. 1737-ben még igen kicsi helység volt, melyet ekkor gróf Zichy Péter örökösei bírtak, akiknek itt várszerű kastélyuk volt. Plébániája 1774-iben (keletkezett, A róm. kath. templom 1802-ben épült, kegyura a korona uradalom, mely 1848-ig a helység földesuma volt é.s jelenleg is a ikoromauradaloni az egyedüli nagybirtokosa. A Kamaraerdő, közel a fővá oshoz. kies, szép, egészséges vidéken fekszik és egyike a legkellemesebb nyár, aló tel. peknek. A község határában agyagbányák és keserűvíz-források vannak. Újabban szá nos ipartelep létesült. A község a fővárossal élénk kereskedelmi forgalmat tart fenn.Külömősem sok gyümölcsöt szállít. A világháborúban bevonult katonák száma: 2500, hősi halottaké: 263, hadiözvegyeké: 79, hadilárváké 33. Az oláh megszállás cca ÍOO.OGO P kárt okozott a községnek. A hősi halottaknak szép emlékművet állíifccittiaik. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 8200 lélek. Magyar: 2200, német: 6000. Kom. kath.: 8113, ref.j 80, ágii. ev.: 3, unit.: 4, Házak száma: 1690. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 9091 lélek és 1690 ház van. Területe: 4120 kit., melyből a községé 256 kií. Szántó: 1500, rét: 322, legelő: 410, erdő: 920, szőlő: 440, kert: 68, terméketlen: 460 kli. Erdő- birtok volt úrbéresek és a Korona- uradalom tulajdona, tölgy 1—40 évesig. Talajviszonya: dolomitos, köves talaj, keserűsóval telítve. Termények: csemegszőlő átlag 400 q, Őszibarack átlag 100 q. Vas. áll.: Máv. állomás (1.5-km.), H év megálló a községben. Szállás: Bérvért Orbán vendéglőjében. Autó- buszjárat Budapestre, Posta, táv. és tel., cső.: helyben. Törvsz., Pii. ig., Főszb., Járási)., Adőh., Tkv., OTI. Mezőg. és Ke- resk. kamara, Iparfü.: Budapest. Pii bizt., Pü. szak.: Budafok. Yál. kér.: Törökbálint. Középiskoláit Vácott és Bpesten végezte, a jegyzői tanfolyamot szintén Bpestem. 1902- ten kezdte közig, pályáját, 1919 óta főjegyző helyben, .Népművelődési és Testnevelési bizottság, a gazdasági egyesületeknek és a Takarékpénztár felügyelő bizottságának elnöke, Aljegyzők: Naroszád Lajos, Székely László. Községi bíró: Zengi Ferenc. Törvénybíró: Kensch VHibáid. Pénztáros: Deigner Antid. 1949 óta saját földjén gazdálkodik. A Hangya könyvelője, 5 esztendeig pénz,tárnoka volt. Önsegélyző Egyletnek 7 esztendeiig volt segédlkömyvelője. 1914-ben bevonult az 1, népi, gyalogezredhez, szerb fronton súlyosan sebesült, balilábát amputálták, 75 százalékos rokkant. Közgyám: Michelberger Antal. Községi írnokok: Neubrandt Katalin, Bencze Oszkár, Bakcsy Pál. Postamester: Herbay Gyűl óné. Állomásfőnök: Chirke Lajos, íoin- téző. EGYHÁZAK, ISKOLÁK lí. kath. egyház. Plébános: dr. A über ni an n Mi k I ás. Káplánok: Szántér Károly, Niedermann István. Kántor: dementis László. R. kath. elemi iskola. Mánia Terézia idejében az 1700 évek vé- g n épült. 9 tanterme van, l*1 tanerővel. lg. tan.: Szakály Mátyás. Közép iskoláit Bpestem, a tanítóképzőt Csurgón végezte l909-bem. Pályáját DrávaHATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 5. Vezető jegyző: Bencze András főjegyző.
