Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Váci járás

1920-tan lett önálló. Ipartestükrt tagja. A há­ború tényleges 'katonai 'Szolgálatban találta, szerb fronton megsebesült, majd orosz fog­ságba esett, ahonnan 1918-ban tárt haza. Mint tizedes szerelt le. Károly cs. kér. és seb. érem tulajdonosa. Freier József, Csáky főút 34. Iparát Bpesten tanulta, 1900-ban szabadult fel. 12 éviig dolgozott mint segéd a főváros­ban. 1910—12-ig önálló hentes volt Budapes­ten, majd 15 éven át vendéglős Vácon, 1926. óta önálló hentesmester helyben. Önk. Tűz­oltó Egyesület, Dalkör, Ipartestület, Gazda­kör alapító tagja. A háborút 1914-től a 17. honv. gy. ezred kot el ékében harcolta végig. Schubert Lipót Káptalan-u. 1. Szakmáját Pczsonyszentgycrgyön tanulta, 1892-ben szabadult fel. 6 évig dolgozott mint segéd, Pozsonyban, Bécsben és Dunaszerda- helyen. 1901. óta önálló mester. Ipartestület tagja. Háborúban 1916-tól vett részit a 9. hu­szárezred kötelékében. Összeomláskor sze­relt le mint tizedes. Varsányi István Rákóczi-u. 12. Iparát helyben tanulta, 1905-ben szabadult fel 3 évig dolgozott mint segéd, 1920. óta önálló. Ipartestület, I partéiirsu kit, Gazdakör tagja 1914-ben bevonult a 6. gy. ezredhez, orosz fronton harcot, háromszor sebesült, 19'15-ben orosz fogságba esetit, ahonnan 1920- ban tért haza. Bauer György, Bauer István, Bauer Lajos, Buschinger Sándor, Eisler Tivadar, Feiner Ferenc, Földi ljajos, Gagel Ede, Hegedűs Fe­renc, Hirlemann Gyula, Hirle­mann József, Hirlemann Lajos, Hradecsny Károly, Jakobovits Ferenc, Kövesi József, Kurdi Ferenc, Mayer Ferenc, Müller János, Németh Ferenc, Nyári László, Perlusz Ignác, Perlusz Márton, Perlusz Miksa, Sapka József, Schubert Lipót, Spol- windt János, Szlonka János, Sztancsek Ferenc, Tóth István. Mészkereskedők: Bonifert József - né, Tóth József. Mézeska] ácsosok: Hada Lajos, özv. Schottert Bélámé. Mozgóképszínház-tulajdonos: dr. Hodászy Béla Kossutli-tér. Középiskoláit Szombathelyen, az egyete­met Bpesten végezte, ifit szerzett tanári és bői csesz - d oki őri oklevelet. 1908-ban a bu­dapesti Uránia titkára lett, 1920-ban igazga­tója, 1924-ben pedig vezérigazgatója. 1930- ban vette át a váci városi filmszínház igaz­gatását. 6 éven át tagja volt az Orsz, Ma­gyar Mozgóképvizsgáló bizottságnak. Tagja a Természettudományi Társaságnak és a Földrajzi Társaságinak. Mérlegkészítő: Tóth László. Molnárok: Csereklye Sándor, He- vér István, Jelenffi Imre, Koznia István, Lapos István, Boll Ist­ván, Szántó és Nándor, Zsiga József. Műszaki kereskedő: Löwinger Vil­mos. Műszerészek: Kőhalmi Károly (för- gey-u. 37. Szakmáját Bpesten tanulta, 1921-ben sza­badult el. Mint segéd Bpesten és Vácon dol­gozott. 1930. óta önálló. Háborúban apóra, Pusztay József vett részt, aki 39 éve er.álló iparos Vácon. Spitz Albert. Xői fodrászok: Lázár Lajos né, Ösz- terreicher Kató. Xői kalaposok: Blum Szerén, Er­dősy né Greff Júlia, Fleisch ma un Margit, Lengyel Júlia. Xői szabók: Bodonyi Mária, Borom József né, Csiffári Jenő, Feld- mann Sándorné, Goldmann Mal­vin, Gemela József, Hauser le­nőné, Horváth Agnes, özv. Kiss Árpádné, Krenedits Erzsébet, Lo- pos Emma, özv. Molnár Gézóné, Prey er Lajos, Pusztay Etel, Tausz Katalin, Tolleriáin F el­rejtené, Vadkerti Gyuláné, Weiz- ler Háza. Xyomdászok: Abelesz Gábor, Ber­ger Ernő, Bercsényi Dezső, Ka- pisztrán-nyomda, Kohn Mór. Órások és ékszerészek: Darvas Béla Kossutli-tér 6. Bpesten tanulta szákmáját, 1897-ben sza­badult fel, A bpestii m. kir. mechanikai és óiáslpari szakiskola növendéke volt. 1905. óta önálló. Ipartestület választm. tagja, Pe­tőfi asztaltársaság ügyv. alelnöke, Ipartársu- lat tagja. Háborúban 1915-től vett a 2. vár- tüzérezred kötelékében, összeomláskor mint szakiaiszvezetö .szerelt le. Ruzicska Vilmos Csáky főút 6. Szakmáját Vágujhelyen tanulta, 1918-ban szabadult fel. 8 évig dolgozott mint segéd. 1925-ben lett önálló. A váci püspökség szál­lítója. A kereskedők kirakatversenyén 1928 —30 ban elismerő oklevéHkt tüntették ki. Ipartestület tagja, VSC. pártoló tagja. Tolnai) József Görög-u. 1. Szakmáját Bpesten tanulta, 1910-ben sza­badult fel. Mint segéd Bpesten és több vidéki városban dolgozott. 1923-ban lett önálló, Ipartestület tagja, 1914-ben bevonult a 32. gy. ezredhez, végig küzdötte a háborút. Bronz v. é., Károly cs. kér, tulajdonosa.

Next

/
Thumbnails
Contents