Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
242 Rappensberger Andor 113'. h. államtitkár, Bpesti főút 47. Középiskoláit Vácott végezi te. A Selmecbányád erdőmérnöki főiskola elvégzése után, 1885-ben Besztercebányára nevez tik ki m. kir. erdőgyakornokká. Állam vizsgát 1887-ben tett. 1888-ban a föld. minisztériumhoz osztották 'be, 1889-ben a váci m. kir. erdőgondnokság vezetésével bízták meg, majd mint erdőtanácsos a budapesti áll, erdőhivatal vezetője lett, 1913-ban, ismét a földm, minisztériumba rendelték be, s ott mint íőerdőianá- csos, 1918-tól mint miniszteri tanácsos vezette az erdészeti főosztályhoz tartozó alföld- fásítási és kopárerdősíitási ügyosztályt, 1923- ban h, államtitkár címmel vonult nyugalomba. László fia 1915-től végigküzd ölte a háborút, Rácz Mihály ny. f egy őr, Bpesti főút 60. 1898-ban lépett a váci fegyintézet szolgálatába. 22 évi szolgálat után, 1920-ban tért nyugalomba. Három fia vett részt a háborúban, István orosz, román és olasz fronton harcolt, Mihály és Ferenc orosz fogságban voltak, Ryll Viktor nyug. min. tanácsos, Hattyú-u. 4. Középiskolái után a -Selmecbányái erdő- mérnöki főiskolát végezte. Államvizsgát két évi gyakorlat után Budapesten tett. 1888-ban szolgálta le önkéntesi évét Becsben, Polgári működését Szászsebesen kezdte, majd az apatini m. kir. erdőhivatalnál működött, 1893-ban átlépett a kir, közalap-uradalom szolgálatába, mint erdőmérnök-igyakornok Nyitrak oloson, Znió váralján, Bilismaróton teljesített szolgálatot 1896-ig. Onnan Budapestre ikerült és 1902-ig a kultuszminisztériumban teljesített szolgálatot. Ekkor Érszegre helyezték iki, mint erdő gondnokot, majd Nagykövéresen, Pi 11 sszentik eresz tesen főerdőmémöki rangban teljesített szolgálatot, 1917-ben ismét -a kultuszminisztériumba hívták be, onnan 1928-ban vonult nyugalomba mint I. o, min, tanácsos. Bátyja mint ezredesfőit örzsoirvos vett részt a háborúban. Sáfár János ny. kir. körjegyző. Jegyzői vizsgát 1877-ben Kaposvárott tett, Nagybábonyban (Somogyin.) kezdte jegyzői működését 1879-ben, ahol 40 évig volt körjegyző. 1919-ben vonult nyugalomba. 24 évig -törvh. biz. tag, a ref. egyház jegyzője, számvevője és tanáosbírája volt 40 éven át. Béla fia -a váci ref. egyház lelkésze, Elemér a váci áll. -rendőrségnél r.-tanácsos, Andor Nagymaroson s.-jegyző, Jenő főv. tisztv. Háborúban Elemér fia vett részt, mint t. tiszt, Özv. siligai Siliga Ferencné, sz. Krempaszky Katalin festőművész özvegye, áll. nyugd. 1906-ban ment nőül sí ligád Siliga Ferenc festőművészhez. Néhai férje középiskolái után az iparművészeti iskolát végezte. Mint a Franklin Társulat illusztrátora, szépirodalmi lapokba és a társulat kiadványaiba dolgozott, Majd Hollósy tanár nagybányai iskolájának lett a növendéke. A festészeti -akadémiát Rómában végezte, Párisban pedig az Aoadémía F-ran^aise növendéke volt. Először 1905-ben állított ki -a Műcsarnokban. Egyik kiállítás alkalmával a király me-gbizáisából vették meg egyik képét a királyi várpalota részére. A különböző tárlatokon kiállított képeit az állami gyűjtemények részére, a székesfőváros, József kir, herceg és a Ke-resk. múzeum részére vásárolták meg. Igen sok képe Amerikában van. Háború alatt a 12. gy. e festőművésze volt, Háború után egyik őszi képével kitüntető elismerést, majd ismételten a Fészek nagydíját nyerte el, A tőzsde tanácsának -lefestésére öt kérték fel, de ezen művét már nem fejezhette be, 1924 június 4-én meghalt. Temetéséről a -kultuszminisztérium gondoskodott. Özv. Sulyok Imréné Máv. főintéző özvegye, Kálvária-u. 5. Néhai férje 33 évig volt a Máv, szolgálatában. 2 évig a tardioskeddi állomáson volt főnök, majd Budapesten a Máv. igazgatóságánál teljesített szolgálatot, Zoltán fia főv. tanár részt -vett -a háborúban, orosz, olasz frontokon harcolt. Mint. tart. főhadnagy szerelt le. Schneiker Endre 113-. Máv. főtisztviselő. Középiskoláit Eperjesen végezte. 1895-ben lépett a Máv. szolgálatába, -Budapesten az igazgatóságnál teljesített szolgálatot, 28 évi szolgálat után ment nyugdíjba. Szatmáru János áll. nyugdíjas Hattyú-u. 21. A cipész-ipart -tanulta Esztergomban, 1909- ben lépett a váci fegyintézet szóig állatába. 20 évi szolgálat után, 1922-ben ment nyugdíjba. Részit vett -a háborúban, -orosz, román és olasz frontokon harcolt, János fia tisztviselő. Szűcs János ny. ni. kir. főfegyőr Luxenburg-sor 1. 1890-ben lépett a váci fegyintézet szolgálatába, 37 évi szolgálat után, 1925-b-ein ment nyugdíjba mint főfegyőr. 1890 óta váci lakos. Tenczel Ferenc ny. m. kir. főfegyőr Ambró-u. 10. 1895-ben lépett a váci fegyintézet szolgálatába. 33 évi szolgálat után, 1924-ben ment nyugalomba mint I, o. főfegyőr, József fia mint tüzér szerb, orosz és olasz frontokon harcolta végig a háborút. Bronz v. é. és Károly cs. kér. tulajdonosa. özv. Tibold József né m. kir. pü. tanácsos özvegye, Hattyú-u. 27. Néhai férje működését Besztercebányán kezdte. A pénzügyminisztériumban 33 évig teljesített szolgálatot. 1913-ban vonult nyugalomba mint p. ü, taná-c-sos. Nyugalomba vonulása után Vác város társadalmi és politikai életében nagy tevékenységet fejtet,t ki.
