Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Váci járás

221 Kőmívesek: Bodor Tamos, Jánosi József. Lakatosok: Dreer Antal, TI orvát Jenő. Malmok: „Anna“ gőzmalom. Tulaj­donos: özv. Szász Gézámé. Bérlők: Fuchs Árpád. 1905-ben lépett a máv. szolgálatában. Bu­dapesten, Pozsonyban és Veresegyházán tel­jesített szolgálatot mint máv. művezető. Az Iparosok és Keresk. Körének választmányi tagja. Kovalcsik Ferenc. Gazdálkodással is foglalkozik és főbér­lője az „Amna" gőzmalomnak. Mozgósításkor bevonult, olasz fronton harcolt, megsebesült és mint tizedes szerelt le. Yizimalomtulajdonosok: Eger váry József, Kemény József és Kon­koly András. Órás és ékszerész: Beckmann Már­ton. Pékek: Csepka András, Kövesi Adolf, Nőhet Bezső, Szente Béla. Szíjgyártó: Iglay István. Szobafestő és mázoló:^ Pitzl János. Temetkezési válalkozó: Regenbach Károly. Tüzelőanyagkereskedők: Cservenka és Fischer, Kisóik Pál, Löwy So­ma, Méhész Ferenc, Szabó Pál. Vitézek: v. Antal Sándor, v. Csapó István, v. Kassai Gyula, v. Mol­nár Sándor. ZSIDÓ Kisközség. Hozzátartozik: Liget-p., Schöffer- és Biró-1. Közigazgatásilag Váckisujfiailui körjegyzőséghez tartozik. E község a Zsidó nem­zetség ősi fészke. Szent Balázs vértanú tiszteletére emelt premontrei prépostsága a XV. században még fennállott 1421—1422-ben a Zsidaiak, vagyis a Csákiak voltak a kegyurai. 1430-ban Zsigmond király a Rozgonyiaknak zálogosította el és ők 1438-ban adományul nyerik. 1446-ban prépostságát is említik. 1474-ben a Nésai családnak is vol­tak itt birtokai, melyek a Gyáli Kendereseteknél voltak zálogban. 1525-ben Werbőczy István birtokába került, 1559-ben a török hódoltsághoz tartozott és 10 ház után fize­tett fejadót. Az 1633—34. évi török kincstári ad óllajstromokban a pesti nahije helységei között találjuk, 3 adóköteles házzal. A török hódoltság végszakában elpusztult és az 1695. évi összeírásban még nem szerepel. 1715-ben 9, 1720-ban 10 magyar és 3 tót háztartást írtak össze e helységben, 1737-ben Grassalkovich Antal birtokában volt éis a gödöllői uradalomhoz tartozott egész 1848-ig, A íróm. kath. templom a XVIII. század­ban épült. A tagosítás 1862-ben történt. A község hegyes, dombos völgyben fekszik, lakói igen szegényeik. A világháborúban hadba vonult katonák száma: 226,, hősi halottaké: 23, hadi­özvegyeké: 6, hadiár vákié: 5. A földbirtokreform folytán 115 igénylcnek 192 kát. hold földet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1053 lélek. Magyar: 853, német: 200. R. kath.: 661, ág. ev.: 211, baptista: 100, izr.: 4. Házak szánm: 190. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 1086 lélek van. Területe: 2377 kli., melyből a köz­ségé 1478 kh. Szántó: 1684, rét: 109, legelő: 203., erdő: 220, szőlő: 34, kert: 43, nádas: 81. Erdőbirtok: cser és akác, a község tulajdonában. Talajviszony: homok és agyag. Termények: búza, rozs, árpa, zab, átlag 6—8 q, tengeri: 14 q, burgo­nya : 10 q. Vas. áll.: Galgamácsa (3.5 km.). Posta, Táv. és Tel.: Galgamácsa. Törvsz., Pü. ig., Iparfü., Keresk. kamr. és OTI: Bpest. Főszb., Já- rásb., Adók., Tkv.: Vác, Cső.: Ve­resegyház. Pü. bizt.: Gödöllő. Pü. szak., Vál. kér.: Aszód. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Körjegyző: Váckisujfalun. Közs. bíró: Medveczki Mihály. Törv.-bíró: Dömölki József. 14 h. földjén, amelyből 1 h. szőlő, gazdálko- dásisiail foglalkozik, 6 évig iközs. elöljáró, 3 éviig a r. kath. él.-iskola gondnoka volt. Moz­gósításkor bevonult a 32, k. gy, ezredhez, szerb, orosz, román és olasz frontokon 38 hónapon át harcolt, megsebesült. Kitünte­tései: kis, ez., bronz v. é, és Károly cs. kér.

Next

/
Thumbnails
Contents