Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Váci járás

214

1865-ben történt. 1849 júlis 17-én a magyarok és az oroszok között vívott váci csata ide is kiterjedt. A község ékessége né'hui gróf Vigyázó Sándor kastélya, 52 hóid angol kerttel. A község határában van egy kis kápolna, melyet állítólag egy juhász építtetett, mert azon a helyen sok pénzt talált.

A világháborúban bevonult katonák száma: 139, a hősi halottaké: 28, hadiözvegyeké: 17, hadiárváké: 26,

A földbirtokreform folytán az igénylők között 220 kát. hold földet osztottak ki.

ÁLTALÁNOS ADATOK

Lakossá() az 1920. népsz. szerint: 1186 lélek’ Magyar: 1182, német: 4. Kom. katli.: 116,0 ref.: 8, g. kel.: 1, izr.: 17. Házak száma: 213. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 1377 lélek van.

Területe: 3258 kli., melyből a községé: 68 kh. Szántó: 1862, rét: 228, legelő: 610, erdő: 139, szőlő: 168, kert: 96, terméketlen: 155. Talajviszonya: 70% homok, 30%

agyag. Termények: rozs (átlag 5 q), tengeri (19 q), búza (8 q). Gyümölcsök.

Vas. áll.: helyben. Posta, táv., tel., cső.: Váchartyán. Törvsz., Pii. ig., Iparfii., Keresk. kamr., Mezőgazd. kamr., OTL: Bpest. Főszb., Járásb., Adók.. Tkv., Pii. bizt., Pü. szak., Vál. kér:.: Vác.

HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK.

Körjegyző: Vác hártyámban. Közs. bíró: Boksza István.

18 kh. földjén, melyből 3 h, szőlő, gazdálkodással foglalkozik. 1930 június óta a község bírája. 1915-ben bevonult a 32. k. gy, ezredhez, orosz, román és olasz frontokon harcolt, kétszer sebesült. 1918-ban szerelt le, ■minit tizedes.

Törv.-bíró: Smál István. Pénztáros: Bucsányi Ferenc. Közgyám: Ba- gyanszki Péter.

EGYHÁZAK, ISKOLÁK

R. katli. egyházközség. Plébános: Hoitsy L. Pál.

R. kath. elemi iskola. Kántortanító: Lehoczky Béla. Tanító: Vác József.

Áll. óvoda. Óvónő: Vajk Anno.

EGYESÜLETEK,

SZÖVETKEZETEK.

Kötelezett Tűzoltóság. Parnok: Lehoczky Béla.

Levente Egyesület. Oktatók: Lehoczky Béla, Vác József.

Hangya szöv. Elnök: Cs. Bucsányi Gábor. Ügvv. ig.: Gulyás József. Üzletvezető: Bíró János.

BETÜSOROS CÍMTÁR

Asztalosok: Csókás Mihály.

Szakmáját Nagybecskereken tanulta, 1910- ben szabadult fel. Mint segéd Temesvár ott, Aradon, stb. helyeken dolgozott. 1925 óta önálló. Háborúban 1914—1918-ig a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. Kis ez. v. é. és a Károly- cs. kér. tulajdonosa. A háborúban két fivére halt hősi halált,

Dunay Lajos.

Iparát édesapjánál Vácott tanulta, 1917- ben szabadult fel. 4 évig Bpesten, majd édesapja műhelyében dolgozott. önálló

1929-ben lett Vácott, 1930-bam helyezte át műhelyét a községbe. Négy fivére vett részt a háborúban. Sándor fivére orosz fronton hősi halált halt.

Acs: Stipka Mihály.

Biztosítási ügynök: Fröhlich István.

Cséplőgéptulajdonosok: V ácrátóti

béruradalom 6 HP gőz, Justyák

János 6 HP gőz, Olasz János 2 HP motor.

Csizmadiák: Boksza József, Fábián Gábor.

Férfiszabó: Grezner István. Földbirtokosok: gróf Bolza Mariette 1479 kh. Bérli: Razga. Ernő. Uradalmi főkertész: Hrudka Adolf.

Reáliskolát végzett Csehországban, majd a kertészeti pályára lépett. iSéhwarzenberg herceg uradalmában 3 évig, Oroszországban Nikolajevics nagyherceg birtokán, 10 évig Szatmáron, gróf Teleki birtokán volt alkalmazásban. A fenti uradalomnak 1918 óta főkertésze. Fia a berlini kertészeti főiskolát végezte, ahol kertészmérnőki oklevelet nyert.

Fűszer- és vegyeskereskedők: Kohn Sándor.

Szakmáját Vácott tanulta. Mint segéd Vá-