Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
212 Mesterségét Veresegyházán tanulta, 1914- ben szabadult fel, 1918-ban önállósította magát Nógrádkalícn, 1927-ben jött a községbe. 1914-ben bevonult a 60, gy. e -hez, 38 hónapon át a szerb, mointeinegiród és olasz frontokon teljesített katonai szolgálatot. Borbély: Csermák Gyula. Cipészek és csizmadiák: Franyó Ferenc, Lamanda Pál. Cséplőgép tulajdonosok: Drabant Sándor (Máv. 6 HP), Gosztonyi Tibor (2 db. 8 HP Máv., 1 drb 25 HP szívógáz,), Princz Sándor (4 HP Gazd. Gépgyár). Földbirtokosok: Gosztonyi Tibor cs. és kir. udvari kamarás. Tanulmány,ait a soproni ev. lyceumbam és a pozsonyi jogakadéimán végezte. Állandóan saját birtokán gazdálkodott, melyből 465 kh, és 20 h. szőlő van helyben és 735 h. Váűkisujfa]un. A Pestmegyei Gazd. Egyesület ág, választmányi tagja, OMGE. tag és több ev. egyház feülgyelője, Hitel- szöv., Hangya elnöke. Dr. Osztroluczky Miklós 393 kh. Rudnay József né örök. 226 kh. Fűszer és vegyeskereskedők: Weisz Lajos. Eredetileg bádogos mesterséget tanult, üzletét 1923-ban vette át szüleitől, kz üzletet édesapja alapította 1870-ben. 1916b evonult a 32. ik, gy. ezredhez, 24 hónapon át áz olasz frontom harcolt. Kitüntetései, kis, ez., bronz vit. ér. és Károly cs. kér. Hangya Szöv., özv. Weisz Lipótné. Hentes és mészáros: Szabó Imre. Szakmáját Soroksáron tanulta, 1902-ben szabadult fel. 9 évig mint segéd dolgozott különböző helyeiken, 1911. óta önálló. Gazdálkodással is foglalkozik. 1914-ben bevonult az 1. h. gy. ezredhez, orosz fronton karcolt, súlyosan megsebesült. 1916-ban szerelt le, mint 35 százalékos rokkant. Kocsma: Hangya Szöv. Kovácsok: Drabant Sándor, Princz Sándor. Női szabó: Szabó Konrádné. Pék: Szántó László. Temetkezési vállalkozó: Gombos Kádmán. VÁCKISUJFALU Kisközség. Hozzátartozik: Kéri-p. és Csillag-m. Körjegyzői székhely. E község már az 1332—-33. évi pápai tízed jegyzékben szerepel. Később e község is elpusztult és 1690-ben a lakatlan helyek között, Tót-Ujfalu néven fordult elő. 1715-ben 12, 1720-ban 13 magyar és 7 tót adóköteles háztartásit írtak össze. 1737-ben a gróf Koháryak birtokában találjuk. Később a Grassalkovich család birtokába került s ez időtől a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A belga banktól Gosztonyi János vette meg, A tagosztály a községben 1862-ben történt. 1848 előtt 10 és fél elsőosztályú úrbérietek volt a helységben Füredy Mihály, a Nemzeti Színház híres tagja itt halt meg s itt temették el 1869. május 10-én. Jelenleg Goszto- nyi Tibornak van itt nagyobb birtoka. A régi rám kát. és ág. ev. templom építési ideje ismeretlen. A világháborúban hadbavonult katonák száma: 115, hősi halottaké: 13, hadiözvegyekké: 4, hadiárváké: 7. Hősihaloittaknak 1929, évben emeltek emléktáblát a községháza falán. A földreform folytán az igénylők 185 kát, hold földet kaptak. 20 kát, hold vitézi föld lett. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 522 leiek. Magyar 500, német: 22, R. kath.: 296, ág. ev.: 224, izr.: 2. Házak száma 82. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 558 lélek van. Területe: 1854 kh., melyből a községé: 1132 kh. Szántó: 1196, rét: 150, legelő: 226, erdő: 206, szőlő: 4, kert: 21, nádas: 51 kh. Erdő- birtok: 174 h. Gosztonyi Tibor tulajdona, 8 éves vegyes fák. 52 h. a Gazdaközönségé, akác. Talajviszonya: agyagos. Termények: búza, rozs, árpa, zab. Átlagtermés: 8—9 q. Tengeri, burgonya: átlag 15 q. Répa 20 q, bab 15 q. Vas. áll.: Galganiácsa 3.5 km. Posta, Táv. és Tel.: Galgamácsa. Törvsz., Pü. ig., Iparfü., Mezőg. Kamara, j Keresk. Karnr. OTI: Budapest. Főszb., Járásb., Adóh., Tkv.: Vác. Pü. bizt.: Gödöllő. Pü. szak., Vál. kér.: Aszód. Cső.: Váchartyán.
