Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
207 Kerékgyártó: Bajkai István. Kovácsok: Szíjgyártó Lajos. Újpesti születésű, szakmáját helyben tárulta ki atyja műhelyében, 1917-ben szabadult fel, jelenleg községi kovács. Hadiszolgálatra 1917-ben vonult be s 1918-ba.n szerelt le. Másfélévig a nemzeti hadseregben is szolgált. J arénák Testvérek. Kőművesek: Pint János építési vállalkozó. Nagykanizsai születésű, ugyanott szabadult fel a szakmájában 1895-ben. Mint pallér és kőműves Budapesten és Nagykanizsán dolgozott, 1913-ban Szödligeten önállósította magát. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, 22 hónapot töltött az orosz harctéren, 1916- ban orosz fogságba esett, 1918-ban mint szakaszvezető szerelt le. Bronz v. é. tulajdonosa, Vehovszky András. Fehérmegyei születésű, gyermekkora óta a szakmában dolgozik. Tárnokon tanult ki. Apja szintén kőművesmester volt. 1916 óta helybeli lakos. Iparegylet, sportegylet vál. tagja. Hadiszolgálatra 1914-ben vonult be, 6 hónapot töltött a szerb és orosz harctéren, kétszer sebesült, Karbi Lajos, Pint János, Wagner László. Malmok: dr. Hoch fí. Alfréd, Sza- lachy Béla. Marhakereskedő: Schwartz Ferenc. Pékek: Schmidmayer Ernő. Parsmegyei születésű, a szakmában Lévám szabadult, fel. segédéveit Brassóban, Budapesten, Pozsonyban és Vácon töltötte, 1914 óta helyben önálló mester, A háborút végig- küzdötie az orosz és olasz harctéren, megsebesült 1918-ban mint őrmester szerelt le. Bronz v. é., Károly cs. kér. ez, kér, és kétszer vas kér. tulajdonosa Négy fivére hősi halált halt. Reich Jenő, Szántó László, Trag- may er Ernő. Tüzelőanyag kereskedők: Maretta Lajos. Vitézek: v. Hegyesi Ede műszerész, v. Helembai András földmíves, v. Ojtozi János földmíves, v. Székely Jenő tanító. VÁCBOTTYÁN Kisközség. Közigazgatásilag az őrszentmiklósi 'körjegyzőséghez tartozik. Már az 1332—33. évi pápai tized jegyzékben szerepel Botona eltorzított alakban. 1422-ben Bathián, 1446— 1482-ben B ithyán néven említik az oklevelek. 1477—14S2-ben a Nésai család volt itt birtokos, de 1474-ban a gyá/í Kenderesiek is bírtak egyes részeket zálogban a Nésaiaktól. 1715-ben 15, 172U-ban 4 tót és 25 magyar ház-tartást írtak össze e helységben. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a pesti pálosrend birtokában volt. A rend feloszlatása után (1786) a vallásalap birtokába ment át, mely 1848-ig volt a helység földes- ura. Most is a vailásalap a helység legnagyobb birtokosa. 1848-ban 18 és fél úrbértelke volt. A tagosítás, vagyis az elkülönzés, 1863-ban, egyezség útján történt. A községben van r. kát. és ev. templom, melyeknek építési ideje ismeretlen. A pálosok hajdani kolostora részben még fennáll és a vallásalapítványi uradalomé. A község határa az 1848— 49-iki szabadságharcban ütközet színhelye volt. Lakói tótok, kik a föld silánysága folytán gyenge viszonyok közt élnek. A világháborúban bevonult katonák száma: 146, a hősi halottaké: 17, hadiözvegyeké: 3, A földbintokreform folytán 10 házhelyet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 621 lélek. Magyar: 86, német: 535. R. kath.: 532, ref.: 8, ág. ev.: 81, Házak száma: 101. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 651 lélek van. Területe: 1885 kh., melyből a közégé 65 kh. Szántó: 1159, rét: 68, legelő: 123, erdő: 317, szőlő: 116, kert: 19, terméketlen: 81 kh. Erdő- birtok: 150 éves, 296 kh., tölgy, bükk, akác és cser, a m. kir. vallásalapítvány tulajdona, a. volt úrbéres közbirtokosságnak 15 kh. 30 évos erdeje van. Talajviszonya: homok. Termények: rozs, búza, árpa, zab, Átlagtermés 4—5 q kh-ként. Diny- nye 100 mázsa. Akis. áll.: Őrszentmiklós—Vácboty- tyán (1 km). Posta: Őrszentmiklós, Táv.: Veres- egyháza. Törvsz., Fii. ig., Ipari ti. Keresk. Kamr., Mezőg. Kami’., OTI: Budapest. Főszb.. Járásb.,
