Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Váci járás

2QJ

Postaügynökség. Vezetője: Szabó Balázs.

EGYHÁZAK, ISKOLÁK.

R. kath. egyházközség.

XV. században keletkezett, minit a váci káptalan birtoka. A török uralom alatt majdnem teljesen elpusztult, 1697-ben Galga- r.iáityának volt fiókeg/háza, 1700 körül szervezték meg a plébániát. Temploma 1914-ben épült.

Esperes plébános: Víz Zoltán pápai kamarás.

Theologiát 1888-ban végezte Vácott. Több évii káplánkodás után, 1892-töl Abonybin volt adminisztrátor és plébános 7 évig, 1895- tól 1916-ig Kunszentmiklcson plébános, 1916 óta esperes-plébános helyben. Pápai kamarássá 1910-ben nevezték ki.

li. kath. elemi iskola. Kántor-tanító: Ágoston József. Tanítónő: Gub- riánszky Etelka.

EGYESÜLETEK,

SZÖVETKEZETEK.

Kötelezett Tűzoltóság. Parancsnok: Ágoston József.

Levente Egyesület. Oktatók: Ágon- ion József, vitéz Szigetvári János.

Hangya Szöv. Elnök: Szabó Balázs. Ügyv. ig.: vitéz Szigetvári János.

Gazdálkodással foglalkozik. A Váci la- és csertermelö r.-t.-nek 21 évig számadója, t» éve főszámadója. Hangya szöv. ügyv. igazgatója, közs. képv. testületi tag, leventeok- íatc. Mozgósításkor bevonult az 1. h. gy. ezredhez, orosz fronton harcolt, háromszor sebesült. 1916—1919-ig orosz fogságban volt. Minit őrmester szerelt le. Kitüntetései: kétszer nagy ez., kis ez. v. é., Károly cs, kér. és seb. érem. 1928-ban avatták vitézzé.

tíz let vezető: Simon Aladár.

BETÜSOROS CÍMTÁR.

Biztosítási ügynökök: Petrányi János, Csermák János.

Cséplőgép tulajdonosok: Demény Imre, Máthé Sándor, Misnyovszky József.

Földbirtokosok: özv. Kiss Istvánná.

25 h. földje van, A gazdálkodást István fia vezeti. Néhai férje, ki 1914-ben bevonult a 32. gy. ezredhez, 18 hónapon át szerb fronton harcolt, a harctéren szerzett betegségében halt meg 1919-ben,

Szottfried József.

12 h. földjén édesapjával közösen gazdálkodik. Háborúban a 32, és 86. k. gy. e. kötelékében 47 hónapon át olasz és szerb fronton harcolt, mint őrvezető szerelt le. Kitüntetései- kis. ez., bronz v. é. és Károly cs, kér. Édesapja 15 évig volt a község bírája, közs. képv. testületi tag virilis alapon. Hangya szöv. ig. tagja és Tskolaszéki tag.

Váci püspökség 227ö, Ibrányi Mihály Galgagyörk 2Ó9, Lengyel Adolf 20, Molnár Mihály 24, B. kath. plébánia öl, Szottfried András 25.

Gabona és terménykereskedő: Szottfried István.

Hentes és mészáros: Lengyel Adolf.

Szakmáját Ipolyságon tanúba 1884-be« szabadult fel. Először Gután, majd Galga- györkön volt önálló, 1891 óta pedig helybe« hűtés és mészáros. Kocsmája és fűszerüz- lete is van. 20 h. földién gazdálkodással is foglalkozik. Háborúban 1916—1918-ig teljesített katonai szolgálatot. Testvérének 3 fia halit hősi halált.

Kocsmárosok: Demény Sándor,

Hangya Szöv.. Lengyel Adolf. Kovács: Misnyovszky József.

SZŐD

Nagyközség. Hozzátartozik: Szadiiget-telep, Göd-ujtelep,, Göd-, llka- major, Pusztacsörög és Sződrákos.

A község neve már előfordul az 1332—33. évi pápai tized jegyzékben. 1317-ben I. Károly király a Balogh nemzetségből származó Széchy családnak adományozza Göd és Kesző helyiségekkel egyetemben, melyeket e család 1499-ig szakadatlanul bírt, 1471- ben Göd, Sződ és Csaba helységékre nézve kölcsönös örökösödési szerződésre lépett az U jlakyakkal. Széchy István magtalan halála után, I. Ferdinánd király Göd és Sződ falvakat Ormosdi Székely Miklós leányának, Magdolnának, Thurzó Elek nejének, továbbá Neuburgi Salm Miklósnak adományozta. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott. Ekkor 47 adóköteles .házzal van felvéve a budai líva fejadólajsitromába. A református egyház az 1626—29. évékben már fönnállóit. Az 1633—34. évi török kincstári adólaj-