Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
198 Özv. Diamant Manóné, Hangya Szöv. Géplakatos: Princ Lajos. Iskoláit helyben, az ipariskolát Budapesten végez te. A 1 okom obi! stb. gépekről a vizsgáit a budapesiti m. kir. Technológián tette. Kitanult vasesztergályos, 1925-ben lett önálló lakatosmester, 2 drb. Első M. Gazd. Gépgyári 4 HP. cséplőgép tulajdonosa, valamint 20 ikh. földön mint bérlő gazdálkodik. A közs. képv, test. virilis tagja, 1915—18-íg az orosz fronton harcolt. A Károly cs. kér. tulajdonosa. Bátyja, Gyula, az orosz fronton hősi halált halit. Kocsmárosok: Hangya Szöv., Muka Gáspár. Kovács: Lalkó János közs. kovácsmester. Mesterségét Galgagyörkön tanulta, mint segéd Újpesten és Rákospalotán dolgozott. 1927-ben jött végleg a községbe, amikor is községi kovácsnak választották meg. Édesapja, az orosz és román frontokon harcolt és az ott szerzett betegségében halt meg. Kőmívesek: Balázs Jáinos, Gruch- rnann Mihály. Vitéz: v. Farkas József föl dm íves. ŐRSZENTMIKLÓS Nagyközség. Hozzátartozik: Nyírei—szőlőtelep, Makkos-, Xyáras- és Káhnánháza-tanyák. Vác-Budaipest-GödciV.c'i iv.t'amos mentén, a Rákospatak mellett fekszik, Váctól 17 km. távolságra. 1493-ban Kis-Szent-Miklós néven fordul elő és Tabajddal együtt a Korniss család birtoka, 1695-ben portáinak számát egy negyedben állapították meg. A XVIII. század közepén a gróf Gr ássál kovich család birtokába kerü't s ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. Különzése némi tagosítással 1860-ban történt. A helységben levő úrilakot Rudnyánszky Kálmán építtette. A helységben a ref., róm, kát. és baptista hi'tfelekezeitéknek van templomuk. Van itt téglagyár is. A dűlőnevek közül érdekesebb Csaták, melynek —• úgylátszik —• történeti eredete van. A község Kisszentmíklós, nevét 1900-ban változtatták meg. A község lakói rossz viszonyok közt élnek, A világháborúban bevonult katonák száma: 216, a hősi halottaké: 28, hadiözvegyeké: 12, hadiárváké: 11. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1100 lélek. Színmagyar. R. kath.: 96, ref.: 762, izr.: 5, egyéb: 237. Házak száma: 300. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 1353 lélek van. Területe: 2756 kli., melyből a községé: 88kli. Szántó: 1538, rét: 162,- legelő: 286, erdő: 161, szőlő: 410, kert: 54, nádas: 9, terméketlen: 133, egyéb: 1 kli. Erdőbirtok: 103 kh. a volt úrbéres közbirtokosság tulajdonában. Talajviszonyok: homok. Termények: búza, rozs, árpa, zab, átlag termés: 4—5 q. Paradicsom átlag 80 q és gyümölcsök. Akis. áll.: Örszentmiklós—V ácboty- tyáin (2 km). Szállás nincs. Kocsit a postaküldönc, vagy a kisbíró útján lehet rendelni. Posta: helyben, táv. cső.: Veresegyháza. Főszb., Járásb., Tkv., Adó- hiv., Pü. bizt., Pü. szak.: Vác. Törvsz., Pü. ig., OTI, Mezőg. Karnr., Iparín, és Keresk. Kamr.r Budapest. Akii. kér.: Aszód. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: 13. Körjegyző: Körtvélyessy Endre. Gimnáziumi éretságit Nagykörösön tett, a jegyzői tan-folyamot Szombathelyen végezte. Közigazgatási pályáját Váckisujfalun kezdte, majd Udvariban, Simontornyán, Pestújhelyen működött. 1915 óta körjegyző Őrszent- miklóson. Adóügyi jegyző: Major István. Közs. Írnok: Boga Gyula. Közs. bíró: L. Szűcs Sándor. 15 h. földjén gazdálkodik, melyből 1 h. szőlő. Előzőleg iközs. képv. testületi tag, majd a község pénztárosa volt. Másodízben •bírája a községnek Mozgósításkor bevonult az 1. nép. gy. ezredhez, 17 hónapon át román és olasz frontokon harcolt. Ferenc fivére az orosz fronton hősi halált halt. Törv. bíró: Kátnitz József. Pénztáros: Kánitz Sándor. Közgyám: id. Som István. Közs. altiszt: ifj. Femes Dezső.
