Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
196 Id. Juhász István. • Iparát Aszódon tanulta, felszabadulása után az ország ikülönböző helyeim dolgozott. 1894 óta helyben 'kocáigy ártómest er. A múltban tagja volt a közs, kéov. testületnek, A fóti Ip. Közm. Köréneik tagja, Békében a 13-ik huszárezredben 3 évig szolgált. Kovácsok: Juhász József. Iparát Bpesten tanulta és miint segéd Í9 hosszabb ideig ott dóigozoitit, mia'jd gróf Károlyi fóti uradalmában 12 évig mint patkolókovács. 1912-től önálló mester, A háborúban 1917-től az 1. h, tűzérezred kötelékében teljesített szolgálatot. K. Juhász István, Galambos Sándor, Érti Mihály, Kovács Ferenc, iff. Juhász István. Malmok: Húszai Gábor. Iskoláit Püspök szilágy in végezte. Iparát Örs zent mikl os on és Galgamácsán tanul ta. Mint segéd Jászapátiban és Veresegyházán dolgozott, 1923 óta helyben malomtulaj - donos, 7 évig Amerikában tartózkodott. A közs. kápv. test. virilis tagja. Pékek: Koczor Ferencné, Füttye Lajosné, Pirók Károly, Sture Lajos. Szíjgyártó: Veres Antal. Szobafestő és mázoló: Horváth Géza. Szövődé: Rokkanttelepi műhely. Temetkezési vállalkozó: Simon László. Tüzelőanyagkereskedő: Köpf Alajos, Füttye Lajos. Aüllanyszerelő: Homok János ío- szerelő. ^Középiskolai 'tanulmányait és mesterségét Bpesten végezte. A technoló gia szak,t an - folyamát 1915-ben végezte. Háború után a Helyiérdekű Vasutaknál dolgozott, jelenleg Staub Elemér ny, államtitkár villan'/világítási vállalatának szolgálatában áll. Háborúban 33 hónapot a . 32, gy. e. kötelékében fronton töltött. Kitüntetése: bronz. v. é., Károly cs kér, A itézek: v. Balog Mihály földmíves, v. Balog István földmíves, v. Bese István trafikos, v. Bér tus József bankaltiszt, v. Csatlós István államrendőr, v. Mohácsi Mátyás mezőőr. Zöldségkereskedők: Gombai Testvérek, Molnár János, Nyuka An- drásné, Szabó Istvánná, Varga Sándorné. KISNÉMEDI Kisközség. — Hozzátartozik: Sóstó-p. és Konstanz-m. A Rátát nemzetség ősi birtokainak egyike, 1295-íben e nemzetiség egyik sarja I. László, összetűzvén az Ákos nembeli Micskkel, a későbbi bánnal, kénytelen volt itteni birtokát neki átengedni. 1400-ban már a váci püspök és a káptalan birtoka, 1426-ban a váci püspök nyerte adományul az egészet Zsigmond királytól. A község a török hódoltság alatt nem pusztult el. 1690-ben Felső-Némedi név alatt szerepel az összeírásban. 1691-ben 1Ua, 1695-ben egynegyed portával rótták meg és ekkor már Kis-Némedi névéi szerepel. 1720-ban 22 adóköteles magyar háztartást vettek itt fel. 1754-ben Gosztony András és Tihanyi Dániel, 1848 ellőtt a Gosztony, a Tihanyi és a Rudnay családok voltak a földesurai. 1848-ig 22 elisőoszitályú úrbértelke volt. 1847-ben íagosították. Jelenleg Gosztony Miklósnak van itt nagyobb birtoka és régi kúriája. A lakosság nagyrészben szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkozik. A világháborúban bevonult katonák száma: 102, a hősi halottaké: 28, hadiözvegyeké: 13, hadiárváké: 32. A földbirtokreform folytán az igénylők között 205 kai. hold földet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1025 lélek, színmagyar. R. kath.: 988, ref.: 17, ágii. ev.: 1, g. kel.: 2, izr.: 15. Az 1930. népszámlálás szerint a községben 1032 lélek van. Területe: 2404, kh., melyből a községé 85 kh. Szántó: 1656, rét: 83 kh., legelő: 328, erdő: 133, szőlő: 46, kert: 55, terméketlen: 103. Erdőbirtok: 133 kh., az erdő Gosztonyi Miklós birtokos tulajdona. Ákác, tölgy és kőrisfák. Talajviszonyok: agyagos-kötött. Termények (átlagtermés): búza, rozs, árpa 7—9 q, tengeri 12 q, burgonya 40—60 q. Aras. áll.: Váchartyán 4.17 km. Hajó állomás: Vác 14 km. Posta., Táv., Tel., Cső.: Váchar-
