Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Váci járás

BETÜSOROS CÍMTÁR.

Asztalosok: Biczia Lajos, Hjelicz Lajos.

Ácsok: Hugyecz János, Szekeres Rezső.

Baromfikereskedő: Menczelesz Miklós.

Bognár: Moga János. Cséplőgéptulajdonosok: Gyúr csili

Gyula, Gyurcsik József, Molito- risz János, Móric István. Csizmadia: Litampszky Mihály. Földbirtokosok: báró ár. Prónay Dezső.

Gimnáziumi érettségit és a jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd a berlini és iiposei egyetemek után Budapestem doktorált, 1875- ben vette át édesapjától a turócmegyei birtokot. 1874-ben Nyitna megyében orsz. gy. képviselővé választották, 1885-ben Békéscsaba orsz. gy. képviselője lett. 1874-ben a dunántúli ág. ev egyház felügyelőjévé választották. — Felsőházi tag. — A községi ev. egyház felügyelője. 2000 kh. birtoka van.

Lajtos István.

20 h földjén gazdálkodással foglalkozik. Közs. iképv. testületi tag, Tejszövetkezet igazgatója, iskolaszék tagja. Háborúban 33 hónapig orosz, olasz, szerb frontokon harcolt, megsebesült. Kitüntetései: bronz v. é. és Károly cs. kér.

Báró Prónay Gábor 860 kh., ár. Pa- tay Tibor 400, Ácsai volt úrbéresek, Gazdaközönség 359, Ág. ev. egyház 46, Gziczka Mihály 21, Dedák Pál 22, Hugyecz Mihály 22, Kabacs Mihály 24, Laczkó János 28, Németi János 23, Patrik Mihály 21.

Hentes és mészáros: Csóry József. Korcsmárosok: Csóry József, Hangya■ szöv., Schloss Edéné, Gyurcsik József, Schwarcz Mór, Őri- bius Pál.

ALAG

Nagyközség.

Köztudomás szerint Krisztus előtt 300 évvel avariszkok laktak itt, később a rómaiak és jazygok. A rómaiak építették az Alagi-majormál még most is romokban látható várat, a jazygok a község határában keresztiül vonuló Csörsz-árkot, Alagh helyiségről a XIV. és XV. századbeli oklevelek beszélnek. Legrégibb birtokosai az Alaghi es Alberti családbeliek, meg a budai Békések, továbbá a mikáfalvi és alagi Békések. Későbbi birtokosai: herceg Grassalkovich 1842-ig, herceg Eszterházy Leopoldina 1857-dg utána Sina Simon báró, 1860-ban a Belga Bank, melytől 1871-ben Holitscher F, vette meg, majd 1889. óta a Magyar Lovar Egyletre szállít. Nemcsak Magyarországnak, de a kontinensnek legnagyobb tréningtelepe és tréningpálya van itt a Lovar Egylet tulajdonában. A tréningben levő versenylovak száma 500 körül van. A határban egy régi templom, vagy kápolna romjai láthatók és a Duna parton egy római hídfő, mely Traján hídjának romja.

ÁLTALÁNOS ADATOK.

Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2233 lélek. Magyar: 2128, osztrák: 17, cseh: 62, angol: 7, lengyel: 5, horvát: 3, bolgár: 11. R. kath.: 1818, ref: 272, ágii. ev.: 115, g. kel.: 11, izr.: 9, egyéb: 8. Házak száma: 302. A.z 1930. évi népszámlálás szerint a községben 3016 lélek van.

Területe: 1773 kh. Szántó: 1187, rét: 84, legelő: 94, erdő: 105, szőlő: 128, -kert: 12, nádas: 1, terméketlen: 162. Erdőbirtok: 105 kh. akác, a Magy. Lovar Egyl. tulajdona. Talajviszonyok : homokos.

Termények: rozs; átl. term. 6 q, tengeri: 6 q, burgonya: 2.) q, paradicsom: 60 q.

Vas. áll.: „Dunakeszi Alag* 1.5 km., „Alagi-Major“ 4 km. Bérautó: „Dunakeszi—Alag“ állomáson rendszeresen van. Szállás: Magyar Lo- varegylet szállodája. Bérlő: Ked- vessy Nándor.

Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben, Főszb., Tkv., Járásb., Adóh.: Vác. Törvsz., Pit. ig., Mezőg. Kamr., Iparín., Keresk. Kamr., O. T. 1.: Bpest. Pü. szak.: Rákospalota. Pii. bizt.: Újpest.