Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Budafok megyei város

Törley Antal, Bálint, Dezső és Tibor vették át, akik szerencsés kézzel hidalták át a világháború utáni gazdasági válságot s a gyárat a régi nívón tartják, A gyár jelenleg 2 millió palack évi termelésre van berendezve .s a pincék 30 ezer négyzetméter ikiterje- désüek. A pezsgő Talisman, Grand Vin Reserve, Extra Dry, Gout Americain, Talisman Casino, Cremant Rose stb. néven kerül forgalomba. Pezsgőgyártással foglalkozik a Francois és Társa gyár is, melyet a Törley-gyár alkalmazottjaiból kivált Francois Lajos alapított 1884-ben, s melyet ma Francois Cézár vezet. Főcikke a „Transilvánia". Megemlítjük még a Haggenmacher sörgyárat, mely azon­ban a világháború után itteni működését megszüntette; a Schloesser—Germain, Dékány-, Gr. Keglevich István-féle 'konyakgyárat, a Gschwindt szesz- és élesztőgyárat, s az állami borászati mintapincészetet. E rövidre fogott statisztikai adatok is tisztán tárják elénk, hogy Budafok immár ipari és kereskedelmi jelleget nyerít, mely utóbbiban az oroszlánrészt a borkereskedelem képviseli. Több mint 24 km. hosszúságot kitevő pincéi Budafokot borkereskedelmi köz­ponttá avatják. A város külső arculatja is hova-tovább városias színezetet nyer. 1500 lakóháza közül 56 földalatti, ú. n. barlangház, 1318 földszintes, 120 egyemeletes és 6 kétemeletes (1920-iki adatok). Fejlődését mutatja, hogy 1910-ben csak 84 volt egyemeletes és 2 két­emeletes, ellenben 311 barlangház. Az 1500 házból 1382 épült kőből v. téglából, csak 77 vályogból v. sárból és 45 fából v. más anyagból. Sajnos, csak 99 volt egészen alápin­cézve; részben 434; egyáltalán nem volt alápincézve 967. 1920-ban 3148 lakás közül csak 287 volt emeleti, a többi földszinti. E lakásokban volt 4482 szoba, 62 hálófülke, 111 cse­lédszoba, 359 előszoba, 3361 konyha 196 fürdőszoba. A lakásviszonyok évről-évre javul­nak s ezzel kapcsolatosan a közegészségügy is, melynek szolgálatában áll a város által fenntartott ingyenes dunai strandfürdő, a mentők intézménye két autóval, a m. kir. postai alkalmazottak üdülőbetegek szanatóriuma, és 3 gyógyszertára. Budafok városodását mu­tatja a műveltségi állapotok emelkedése is. Az iskolák derekasan kiveszik ebből a részü­ket, amit bizonyít azon adat, hogy a 6 éven felüli népességnek 90.4%-a tud olvasni-ími; ezzel szemben az országos arány csak 84.8, Budapestné pedig 94.7. Budafok tehát meg­közelíti a főváros műveltségi arányszámot. 1920-ban Budafokon 135 olyan ember volt, aki főiskolát vagy egyetemet végzett, 472-nek volt érettségije, a középiskola legalább 6 osztályát végezte 622, a középisk. legalább 4 osztályát (gimn., reál, polg. isk.) 1808. Az iskolák művelődési munkája tovább folyik a társadalmi egyesületekben. Buda­fokon az első dalkör 1863-ban alakult, s jelenleg három dalosköre van. Igen szép tevé­kenységet fejt ki a zeneművelés terén a Budafoki Zeneegyesület. A felnőtt ifjúság tovább­képzésén a Budafoki Keresztény Ifjak Egyesülete (KIÉ) fáradozik. A kispolgárság a Budafoki Keresztény Polgári Körben tömörült, mely 1929-ben ünnepelte meg fennállá­sának 30 éves jubileumát. Az utóbbi három egyesület felvirágoztatásán dr. Czermann Antal elnök fáradozik sokat. Szép tevékenységet fejt ki a Budapesti Kaszinó, a Rózsa­völgyi Kulturegyesület, a Gazdálkodók Egyesülete, a Keresztény Iparoskor, a Kisiparosok és Kereskedők Egyesülete. Szociális tevékenységet fejt ki a Budafoki Misszió-Egyesület és a Budafoki Anya- és Csecsemőotthon, valamint minden felekezet hitközsége, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, stb, A közműveltség .szolgálatában áll a Budafok és Vidéke című hetilap, két nyomda, két filmszínház (Attila és Árpád). Istápolásban részesül a sport is, mely téren különösen a Budafoki Ifjak Köre (BIK) és a Budafoki Műkedvelők és Testedzők Egyesülete (BMTE) tevékenykednek a rendelkezésükre álló két sportpályán. A Dunán két csónakázó egyesület tevékenykedik. Budafok fellendülését előmozdítják a jó közlekedési viszonyok. Itt vezet el a MÁV kettős vágányé vonala, melynek Budafokon egy megállója és egy állomása van; a D Sz. A. vasút (Déli vasút), melynek a MÁV-val közös megállója és külön, állomása van. Itt vezet át a Budapest Budafoki helyi érdekű villamosvasút Nagytétény felé, melyből Buda­fokon ágazik ki Budaörs és Törökbálint felé vezető vonal. A dunai hajózásnak (MFTR- nek és DGHT-nak) közös kikötője van. Postapalotája automata telefonközponttal 1931- ben épült meg. E közlekedési berendezések főként azért bírnak jelentőséggel, mivel ezek

Next

/
Thumbnails
Contents