Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
TAHI IÓTFALU Nagyközség. 159 A [község -/3 része a szentendrei szigeten, 1/s része a Duna jobb partján fekszik. A község maga is a szigeten van, a dunántúli rész Tahi néven ismeretes. Mind Tahi (a középkorban Tah), mind Tóifalu, a Rosd nemzetség ősi birtoka, mely helységeket Rosd szigetével, (a mai szentendrei sziget), továbbá Óbudától az esztergom-vármegyeí Csévig elterülő földdel már az első megszállás jogán bírta, E nemzetség sarja: Domokos, királyi pristaldus, 1221-ben Tah-ban lakott, úgyszintén az e nembeli Dénesről is azt írják 1237-ben, hogy a Rosd szigetével szemben eső Tahon lakott, Demeternek — a Rosd nemből — 1266-ban hasonlóképpen itt void a lakása. Ezeknek rokona Herbord fia Márk, 1285-ben testvérével Miklóssal együtt átengedi marosi jószágát a királynak s ezért Bagód földét nyeri Tah és Szentendre között. Tótfalu helység fennállásáról 1447-ből van adatunk, mely szintén a Tahiak birtoka volt. Tahot a Tahi család egyik ágának magva- szakadtával Albert király 1439-ben Pekri vagy Pókori Franknak adományozta; de 1447-ben már a Tahi Botos családot iktatják e helység birtokába. 1559-ben a helység a török hódoltsághoz tartozott, s ekkor 26 adóköteles házát vették föl az adólajstromba. A reform, egyház az 1626—29. években már fönnállóit. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a visegrádi járás községei között szerepel, 12 adóköteles házzal. A török hódoltság végszakában Tótfalu egyike volt a vármegye legnépesebb helységeinek. Korábban két templomát az árvíz pusztította el. Az 1695, évi kiigazításkor két portával rótták meg, épp úgy. mint Cegléd városát. 1715-ben 45, 1720-ban 41 háztartást vettek itt fel az összeírásba. Ekkor Várad és Tahi puszták is hozzátartoztak. Mostani református temploma 1805-ben épült. Az anyakönyvek 1739-ben kezdődnek. A róm. kath. plébániát 1801-ben alapították, a templom 1802-ben épült. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával a helységben 52L*/32 úrbértelket írtak össze. Ekkor az óbudai koronauradalomhoz tartozott, mely 1848-ig volt a helység földesura. 1838-ban és 1876-ban nagy árvíz pusztított a községben. A szölődézsmát az óbudai koronauradalomtól 1863-ban 45.500 írtért váltották meg. A hozzátartozó Tahi pusztán volt egy várrom, mely a 1 ahy családé lehetett, Helyét is Tahi-Váradnak nevezték. Határában az ú n. Bolhavárnál, egy római erő- dítmén/ maradványai láthatók. A lábossá** 40 holdon alóli igen szorgalmas kisbirtokosokból áll. A község villannyal világít. A községnek Zsigmond király idejéből származó ősi címere van. Említésre méltó az 1913—14-ben épített dunai híd, mivel egyetlen út. mely a szigetséget a szárazfölddel összeköti. A világháborúban bevonult katonák száma: 317, a hősi halottaké: 71, hadiözvegyeké: 47, hadiárváké: 69, A földbirtokreform folytán 30 drb egyenként 2000 D-öles házhelyet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2346 lélek, színmagyar. II. kath.: 674, ref.: 1572, ágii. ev.: 4, g. kath.: 1, izr.: 17, baptista: 78. Házak szánul: 2464. Az 1930. évi nép- számlálás szerint a községben 2353 lélek és 584 ház van. Területe 6814 kh., melyből a községé 272. Szántó: 2714, rét: 292, legelő: 773, erdő: 1555, szőlő: 139, kert: 74,nádas: 10, terméketlen: 1203kh. Erdőbirtok: 1550 kh. legnagyobb részét tölgy, bükk, kevés gyertyán, itt-ott hárs alkotja, rendes üzem- terv szerint kezelt, erdő, legidősebb részén 100—120 éves fákkal, 620 hold a tahitófalusi erdőbirto- kosságé, 935 kh. a m. kir. kincstáré. Talajviszonyok: fekete* homokos, részben agyagos. Terméngek: rozs 7—8 q, kevés búza, többségben tengeri, valamint gyümölcsök. Vas. áll.: Szentendre (11 km.), mellyel autóbuszjárat köti össze. Hajóállomás: helyben. A Szentendre—Visegrád autóbusz járat megy keresztül a községen. Szállás: Ménkő István és Virágh Gyula kocsmárosoknál, valamint a községtől 4 km-re fekvő Pokol csárdában. Posta, Táv., Cső.: helyben. Tel., Járb., Adóh., Pii. szak.: Szentendre. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamr., Iparfii., Keresk. Kamr., OTI: Budapest. Főszb., Vál kér.: Pomáz. Pü. bizt.: Budafok.
