Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

157

Kádárok: Szeidler Antal, Ritter József.

Kertész: Bolgár kertészet. Bérli: Dimitroff István.

Kovácsok: Huppert József,'Kiinger István, Műbich József, Milbich Márton, Pappert Ádám.

Kőmívesek: Brenauer Jakab, Drax- ler János, Jurák József, Kühner József, Pfeiffer Mihály, Schókatz Márton, Szeidler József.

Lakatosok: Bertha András, Kiinger István, Schreiber Mátyás.

Lisztkereskedő: Enczmann Ádám.

Malmok: Budapest-vidéki Munícióm. Rt. Bartha András, Beme Béla.

Mozgószínház tulajd.: Kiinger István.

Pékek: Enczmann Ádám, Enczmann Tamás, Herbert Mihály, Jura- %szék György, Ritter János, Tallér Bernát.

Szíjgyártók: Kopp Márton, Körbl Lajos.

Szobafestők és mázolok: Seemann András, Szeidler Flórián.

Temetkezési vállalkozók: Első Temetkezési Egylet.

Tüzelőanyagkeresk.: drámán Antal, Friedrich Ignác.

Vitézek: v. dr. Máriaházy János orvos, v. Radnai Nándor bányamunkás, v. Uzsoki János aszta- lossegéd.

SZIGETMONOSTOR

— Nagyközség. —

A két Dunaág iközt levő Szentendre-sziget déli községe. A Rosd-nemzetség ősi birtoka, mely e helységet az első foglalás jogán bírta. Az 1695. évi adóösszeírás alkalmával 1 portával rótták meg. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartást írtak össze e helységben. Az 1754, évi vármegyei nemesi összeírás szerint Hórányi Antal budai lakos bírt itt zálogban egy birtokot, E család nevét máig is őrzi a helység határához tartozó Horányi csárda. A református egyház 1567-ben már fennállott. 1723-ban megszűnt s csak 1744-ben szervezték újból. A templom 179i2-ből való. A róm. kath. plébánia 1768 óta áll fönn, A templom 1792-ben épült. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 24-8/00 úrbér telket írtak itt össze, ekkor az óbudai kír. koronauradalomhoz tartozott, de ezenkívül még 1848 előtt Horányi Antalnak is volt itt birtoka. 1876-ban nagy árvíz pusztította el a községet. Jelenleg a magyar kir. korcmauradalom és dr. Surányi Miklós a helység legnagyobb birtokosa. Van a községben ármentesítő társulat és hitelszövetkezet,

A világháborúban bevonult katonák száma: 387, a hősi halottaké: 52, hadiözvegyeké: 21, hadiárváké: 13. • .

A földbirtokreform folytán 34 házhelyet osztottak ki.

ÁLTALÁNOS ADATOK.

Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1200 lélek, színmagyar. R. katli.: 548, ref: 645, ágh. ev.: 3, izr.: 4. Házak száma: 290. Az 1930. évi nép- számlálás szerint a községben 1357 lélek és 294 ház van.

Területe: 4285 kh. Szántó: 820, rét: 380, legelő: 658, erdő: 1004, szőlő: 119, nádas: 28, terméketlen: 1276.

Talajviszonyok: sík, homokos. Az erdőbirtokból 650 kh. javarésze akác, a m. kir. koronauradalom tulajdona.

Termények: rozs átl. 5 q, valamint gyümölcsök.

Hajóáll.: helyben. Autóbuszjárat a Szentendre—leányfalui úton és feltételes megálló a Duna túlsó partján.

Posta: helyben, Táv., Adóh., Tkv., J árásb., Pü. szak.: Szentendre. Főszb., Vál. kér.: Pomáz. Pü. ig., Mezőg. Kamr., OTL: Budapest. Cső.: Leányfalu. Pü. bizt.: Budafok.

HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: 9.

Főjegyző Oláh György.